A PEOPLE TEAM Alapítvány alapítói és alapító okirata

Kivonat a PEOPLE TEAM Alapítvány valamennyi változással egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratából

Alapítók:

1. Palotás Attila
2. Palotás Zsuzsanna

1. Az alapítvány neve és székhelye: PEOPLE TEAM ALAPÍTVÁNY

Az alapítvány székhelye: 1028 Budapest, Tárkony u. 76.

2. Az alapítvány célja:

2.1 A nyelvi ismeretek terjesztésének elősegítése

Az alapítvány támogatja:

– Az ifjúság nyelvi tudásszintjének javítását;
– A hagyományostól eltérő, de bizonyítottan (pl. külföldön) eredményes módszerek alkalmazásának elősegítését az oktatásban;
– A hagyományostól eltérő, új módszerek kifejlesztését és tökéletesítését, alkalmazásuk elősegítését az oktatásban;
– A fentiek elősegítéséhez szükséges körülmények megteremtésére irányuló törekvéseket, kezdeményezéseket.

2.2 Diák- és tömegsport támogatása

Az alapítvány támogatja:

– Tömegsportnapok szervezését,
– Sítáborok szervezését,
– Sporttáborok szervezését.

2.3 Betegségmegelőző és gyógyító, valamint kondícionáló tevékenységek elősegítése

Az alapítvány támogatja:

– Az ifjúság somaticus állapotának javítását iskolán kívül és iskolán belül,
– A helyes életmódot és táplálkozást propagáló rendezvényeket (mind az ifjúság, mind pedig a felnőtt társadalom javára)
– Új, az egészség megőrzésével, helyreállításával kapcsolatos módszerek és anyagok tesztelését,
– A Pozitív mentális attitűd helyreállítását, megteremtését, az egzisztencia megteremtésének vagy visszaállításának elősegítését.

2.4 A természet és a környezet védelme

Az alapítvány támogatja:

– A környezetvédelmet elősegítő kezdeményezéseket,
– A környezeti értékek megismerését, azok megóvásának elősegítését.

2.5 A kulturális mozgalmak támogatása

Az alapítvány támogatja:

– Az amatőr művészeti tevékenységeket,
– Az amatőr színjátszó köröket,
– Az amatőr képzőművészköröket,
– Képzőművészeti kiállításokat, művészeti bemutatókat.

2.6. A számítástechnikai oktatás támogatása

Az Alapítvány támogatja

– Az iskolán kívüli és iskolán belüli számítástechnikai oktatás színvonalának javítását,
– Számítástechnikai táborok szervezését.

3. Az alapítvány induló vagyona:

Az alapítvány induló vagyona 30.000,- forint, azaz: Harmincezer forint, amelyet a tagok egyenlő arányban bocsátanak rendelkezésre.

4. Az alapítvány jellege:

Az alapítvány nyílt, melyhez csatlakozhatnak mindazok a magyar és külföldi magán- illetve jogi személyek vagy magánszemélyek társaságai, akik az alapítvány céljaival egyetértenek, azt támogatják, és felajánlásukat a kezelő szerv elfogadja.
Az alapítvány készen áll az együttműködésre minden olyan társadalmi szervezettel, amely az alapítvány céljainak megvalósításában közreműködik.

5. Az alapítvány jelentősége:

Az alapítvány országos jelentőségű.

6. Az alapítvány működésének időtartama:

Az alapítvány meghatározatlan időre jött létre.

7. Az alapítvány működési területe:

Az alapítvány belföldön és külföldön egyaránt működik.

8. Az alapítvány szervezete, működése:

Az alapítvány pénzösszegének kezelésére és a döntések meghozatalára az alapítók Kuratóriumot hoztak létre, amely 5 tagból áll. Elnök: Balla Hajnalka

A Kuratórium tevékenységi körébe bármilyen ügyet bevonhat. Így /nem kizárólagos jelleggel/ tevékenységi köre az alábbi:

a – rendelkezik az alapítvány vagyonáról, dönt a befolyt pénzeszközök felhasználásáról;
b – javaslatot tesz az alapítóknak, az Alapító Okirat esetleges módosításáról, kiegészítéséről, kiterjesztéséről;
c – képviseli az alapítványt bíróságok, hatóságok, jogi és természetes személyek, illetve társaságok előtt;
d – elfogadja az alapítványhoz való csatlakozást, megállapodik a csatlakozás feltételeiről.

8/A A Kuratórium működése, kuratóriumi ülés:

– A Kuratórium szükség szerint, de félévente legalább egyszer ülést tart. Az ülést az elnök vezeti. Az összehívás írásbeli meghívóval történik, amelyet legalább 15 nappal az ülés előtt kézbesíteni kell a meghívottaknak. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját és napirendjét. A Kuratórium üléseinek összehívására a Kuratórium elnöke jogosult.

– A Kuratórium üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv vezetéséről az elnök gondoskodik. A jegyzőkönyvet az ülés befejezésétől számított 15 napon belül meg kell küldeni a Kuratórium tagjainak.

– A Kuratórium ülései nyilvánosak, az üléseken a Felügyelő Bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vehet.

– A Kuratórium a döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A kuratóriumi ülés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van.

– A Kuratórium minden év május 31.-ig köteles a Felügyelő Bizottságnak beszámolni az alapítvány előző évi működéséről, gazdálkodásáról, és vagyoni helyzetéről. A kuratórium beszámolójának a jóváhagyásáról a Kuratórium dönt. Az éves beszámolóról való jóváhagyás nyílt szavazással, szótöbbséggel történik.

– A közhasznú szervezet az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúságú jelentést készít. A közhasznúságú jelentés elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik.

– A bankszámla feletti rendelkezéshez a Kuratórium elnökének, és a Kuratórium elnöke által írásban meghatalmazott személynek /kuratóriumi tagnak/ együttes aláírására van szükség.

– a Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója /Ptk.685.§.b./ pont/, élettársa/ a továbbiakban együtt: hozzátartozó/ a határozat alapján

a./ kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy
b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatási keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

A közhasznú szervezet megszűnését követően nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, / a Kuratórium elnöke és tagjai/ illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

– A kuratórium tagjai munkájukat díjazás nélkül, a felmerült költségeik megtérítése mellett végzik. A Kuratóriumot az elnök önállóan képviselheti.

8/B Az alapítvány az 1997. évi CLVI.tv. 7.§./2/bek. alapján olyan nyilvántartást készít, amelyből a Kuratórium döntésének tartalma, időpontja, és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható.

– A Kuratórium döntéseit az érintettekkel írásban közli, továbbá a határozatait a székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán a döntést követően haladéktalanul 15 napra kifüggeszti. A Kuratórium a közhasznú szervezet működése, szolgáltatásai igénybe vételének módjáról és beszámolói nyilvánosságáról úgy gondoskodik, hogy az ezzel kapcsolatos iratokat a székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán közzéteszi.

– A közhasznú szervezet működésével kapcsolatos iratokba való betekintést az érintettek számára – előzetes megbeszélés alapján – engedélyezi, részükre felvilágosítást ad.

– A közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan a támogatóit félévenként megjelenő kiadványban tájékoztatja, és ebben egyben felhívja a figyelmet arra is, hogy szolgáltatásait milyen módon lehet igénybe venni. Egyben tájékoztatást ad a Felügyelő Bizottság alapítóknak adott tájékoztatójáról.

8/C Az Alapítók a közhasznú szervezet működése és gazdálkodása törvényességének és célszerűségének ellenőrzésére 3 tagú Felügyelő Bizottságot hoznak létre. A Felügyelő Bizottság a Kuratórium tevékenységének ellenőrzésére jogosult szerv.

A Felügyelő Bizottság feladata az alapítvány gazdálkodásának, számvitelének, ügyvitelének, és kötelezettségvállalásainak ellenőrzése, az Alapító Okiratban meghatározott célok és a Kuratórium által meghatározott éves pénzügyi terv megvalósítása érdekében.

A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását.

Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

A Felügyelő Bizottság tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály, vagy a létesítő okirat így rendelkezik.

A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a/ a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény /mulasztás/ történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé,

b/ a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

A Felügyelő Bizottság tagja nem állhat az alapítóval alkalmazotti, vagy egyéb érdekeltségi viszonyban.

Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke, vagy tagja az a személy, aki
– a vezető szerv elnöke, vagy tagja,
– a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
– a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül, – kivéve a bárki által Megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve
– az a-c./ pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

A Felügyelő Bizottság tagjai:
Elnök: Simonné Szánthó Éva
Kászonyi Gábor
Bajusz Enikő

A felügyelő bizottsági tagság megszűnik:
– elhalálozással,
– lemondással,
– az alapító által történő visszahívással,
– az alapítvány megszűnésével,
– a megbízatás időtartama lejártával.

A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább félévente egyszer ülést tart. Az ülést az elnök vezeti. Az összehívás írásbeli meghívóval történik, amelyet legalább 15 nappal az ülés előtt kézbesíteni kell a meghívottaknak. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, napirendjét.

A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha azon a bizottság mindhárom tagja jelen van.

A Felügyelő Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv vezetéséről az elnök gondoskodik. A jegyzőkönyvet az ülés befejezésétől számított 15 napon belül meg kell küldeni a bizottság tagjainak.

A Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak, határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

A Felügyelő Bizottságnak jogában áll a Kuratóriumot beszámoltatni tevékenységéről.

A Felügyelő Bizottság tevékenységéről az Alapítót évente tájékoztatja beszámoló vagy jelentés formájában.

A Felügyelő Bizottság tagjai munkájukat díjazás nélkül, költségeik megtérítése mellett végzik.

9. Az alapítvány vagyonának kezelése, felhasználása:

Az alapító vagyon az alapítási cél megvalósítására fordítható.
Felhasználásáról a kuratórium dönt, pályázat útján.

A kuratórium, mint az alapítvány vagyonát kezelő szervezet köteles az alapítói vagyon gyarapítása érdekében tevékenykedni, vagyis az alapítvány alapító tőkéjét gyarapítani és a legmagasabb hozadékot eredményezi.

Az alapítvány működési költségeit alapvetően a vagyon hozadékából fedezi.
A kuratórium döntése alapján erre a célra az alapítói vagyon is felhasználható.

9/A Az alapítvány a következő közhasznú tevékenységeket folytatja:
– nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
– sporttevékenység,
– betegség megelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,
– környezetvédelem,
– kulturális tevékenység.

9/B

a/ Az alapítvány /közhasznú szervezet/ vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céjainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

b/ Közhasznú szolgáltatásaiból a pályázati feltételek szerint bárki részesülhet.

c/ A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapító Okiratban meghatározott tevékenységre fordítja.

e/ Az alapítvány tisztségviselőinek az 1997. évi CLVI.tv. 9.§./1/.bek.-ben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatait a jelen Alapító Okirat módosításának 1. melléklete tartalmazza.

d/ A közhasznú szervezet /alapítvány/ közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

f/ A Felügyelő Bizottság tagjainak a 1997. évi CLVI.tv. 8.§./2/bek.-ben, és 9. §-ában foglalt kizárásra vonatkozó nyilatkozatát az Alapító Okirat pótmódosításának melléklete tartalmazza.

10. Az alapítvány megszűnése:

Az alapítvány megszűnik, ha az alapítványban meghatározott cél megvalósult, valamint, ha azt a bíróság megszünteti a következő esetekben:

a) a cél megvalósítása lehetetlenné vált,
b) a jogszabályok megváltozása folytán a bejegyzést meg kell tagadnia,
c) a kuratórium tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti és az alapító – a bíróság felhívása ellenére – a kijelölést nem vonja vissza.

Az alapítvány megszűnése esetén nettó vagyonát a jelen alapítvánnyal megegyező célú, nem profit érdekeltségű alapítványra (alapítványokra) vagy szervre (szervekre) hagyományozza.

11. Záró rendelkezések:

Ezen alapító okirat érvényességéhez annak bírósági nyilvántartásba vétele szükséges. Az alapítvány nyilvántartásba vétellel nyeri el jogi személyiségét.

Budapest, 2004. szeptember 22.

Palotás Attila és Palotás Zuzsanna
alapítók

Egységes szerkezetbe foglalta:
Dr. Gáspárné dr. Menkó Veronika ügyvéd