Gyakran feltett kérdések, hozzánk érkezett vélemények:
KÉRDÉSEK 2010-BŐL:
„A honlapon a felsorolt táborok között külön szerepelt a Képzőművészeti és fotótábor kategória. Amikor a jelentkezési lapot akartam kitölteni, akkor láttam, hogy a két lategória öszevonva jelenik meg: fotózás és képzőművészetek. Szeretném megtudni, hogy ez a gyakorlatban hogyan valósul meg; összevonásra került a két tábor? Változik-e emiatt az eredetileg kiírt tematika, és ha igen, emnnyiben.”
A két kategóriát már évekkel ezelőtt összevontuk, de az ok fordított, mint amit sejtesz: azért történt ez, hogy mindenki, akit érdekelnek a művészetek, a képalkotás, az esztétika, a szép meg a csúnya, a giccs meg retró, vagyis minden/bármi, amit a saját berkeinken belül képzőművészetnek gondolunk, belekóstolhasson ebbe is, abba is. Persze van, aki csak fotóz, és van a képzőművészek között is olyan, aki egyáltalán nem fényképez. Nincsenek kényszerített és kötelező dolgok. Itt sem. Mert azt gondoljuk, hogy mindig az lesz a legjobb és a legszebb, ami lelkesedésből, tehetségből és őszinte érdeklődésből születik. Az eredetileg kiírt tematika pedig az, ami volt.
„Én már régebbi táborozó vagyok, és az lenne a kérdésem, hogy ha hozok magammal 3 új táborozót, akkor én hány hétre jöhetek ingyen?”
Aki már volt nálunk (ahogy te is), annak elég 3 embert magával hoznia, és térítésmentesen jöhet. Természetesen 1 turnusra. Vagyis 1 turnusra akkor, ha 1 turnusra szervez be 3 embert (1 turnus = 1 turnusnyi időszak; értsd: nem szükséges ugyanabban a turnusban érkezniük a beszervezetteknek és a beszervezőnek). Ha azonban 2 turnusra szervezel be 3-3 embert, akkor jöhetsz 2 turnusra térítésmentesen, hiszen ez lényegében 6 embert jelent.
„Nem tudok fényképet csatolni a jelentkezési laphoz. Mit csináljak? És arckép kellene?”
Arra pedig szükségünk van, mert szeretnénk, ha az adminisztrációval foglalkozó munkatársaink közül mindenkinek azonnal beugrana minden névhez egy arc is. Így majdnem mindenkit „megismerünk” még a tábor előtt. Ha semmiképpen nem megy, csatolj egy akármilyen fotót, és küldj nekünk egy arcképet magadról e-mailen. (Igen, arckép a legjobb!) Felrakjuk mi a fényképedet utólag.
„Tapasztalataik alapján angol és német táboraik kéthetes turnus után tudnak-e fejlődést produkálni a gyerekeknél (ha a gyerkőc is úgy áll hozzá)? Gyermekeimet 2 x 2 hétre szeretném beíratni, de szeretném, ha tényleg nyelvi táborba mennének.”
A nyelvészeknek mi is a legalább kéthetes turnusokat javasoljuk. A kérdésére adható kedvenc válaszom egy szülőtől származik, aki a következőket mondta: „A gyerek egész évben abból él, amit a táborban tanult. Két hétig volt maguknál. A suliban szeptembertől csupa jó jegyet kap. Jövőre is megy.” Bár az a véleményünk, hogy ez nem elsősorban minket, hanem az iskolát minősíti, nálunk azok a diákok, akik nyelvet tanulni érkeznek, tényleg tanulnak. És ráadásul élvezik is. Ezt ők mondják.
„Gyermekem 15 és 13 évesek. 3 vagy 4 turnusra mennének együtt, de angolra illetve németre. Kérdésem: a jelentkezési lapot kétszer töltsem ki, és a megjegyzés rovatba írjam a testvér nevét? Testvérek esetén van kedvezmény? Ha igen, ezt hova írjam?”
Mindenkinek kell egy jelentkezési lap. Egy jelentkezési lapon be lehet jelölni több turnust is. Igen, a kedvezmények között vannak testvéreknek szóló kedvezmények is. Minden olyan megjegyzést, amelynek nincs helye a jelentkezési lap rubrikáiban, a jelentkezési lap alján található Megjegyzés rovatba lehet beírni.
„Szeretnék információt kapni arról, hogy mikor lesznek a nyári turnusok, valamint a témakörök közül csak egyre lehet-e jelentkezni, vagy lehet többre is egy héten belül?”
Elvileg bele-bele lehet kóstolni egyik-másik témába, de az egy hét olyan kevés idő, hogy azoknak, akik ezt tervezik a táborba érkezés előtt, ez nem szokott összejönni. Vannak, akik ilyeneket kérdeznek: „Ha fotózni megyek, akkor filmezhetek-e, mondjuk, délutánonként?” vagy: „Ha lovaglásra jelentkezem, attól még járhatok-e képzőművészetre is?” Igen is, nem is: nincs rá idő. De a lovaglás pl. pont egy olyan elfoglaltság, amit sokan ki tudnak próbálni attól függetlenül, hogy mit választottak maguknak fő témaként. És sok más táboros elfoglaltság is ilyen, de előre nem lehet tudni biztosan. Nyelvet azonban bizonyosan csak önmagában választhatsz, mert akiknek délelőttönként nyelvi óráik vannak, azok... Szóval a nyelvről nem hiányozhatsz, mert lemaradsz.
KÉRDÉSEK 2009-BŐL:
„Ha 2006-ban voltam veletek, azóta pedig nem, akkor én új táborozónak számítok? Vagy réginek?”
Réginek számítasz, ezért a kedvezményeket is régi táborozóként tudod igénybe venni.
„Csodálom a munkátokat. Nem egyszerű feladat látszólag könnyedén foglalkoztatni ennyi gyereket, és vigyázni rájuk. Nekem nagyon tetszett a tábor, a fiam is jól érezte magát. Talán egy kicsit még kicsi volt hozzá, de jövőre már rutinosan megy vissza. Merthogy szeretne menni, igaz, a német helyett a médiára. Pedig én nagyon hasznosnak tartottam a németórákat, és a gyerek sem panaszkodott. Szívesen ment az órákra. Csak a késői lefekvés és a korai kelés viselte meg egy kicsit – a vége felé. Már többen jelezték a suliból, hogy érdekelné őket. Majd kiplakátozom, szerintem érdemes lesz.”
Akkor... küldünk plakátot, csak azt kérjük, szóljatok, hogy küldjük őket időben.
„Megkaptuk a DVD-t, nagyon köszönjük! B. nagyon jól érezte magát, és rettenetesen sok élménnyel gazdagodva jött haza. Annyira tetszett neki a tábor, hogy jövőre is szeretne menni. Ha minden az elképzeléseink szerint alakul, akkor természetesen ott is lesz! Köszönünk mindent, a fantasztikus szervezést, a gördülékeny és gyors ügyintézést is! Profik vagytok, és ez nagyon klassz! További sok sikert, és várjuk a találkozást jövőre!”
Ööö... Köszönjük!
„L. és B. anyukája vagyok, és nagyon örülök, hogy hallok rólatok. [Közben ugyanis írtunk a filmklubról – a szerkesztő] Szeretném megdicsérni és megköszönni a nyári angoltábor programját, hangulatát és a rengeteg munkát, amivel programjaitokat színessé és felülmúlhatatlanná varázsoltátok. Gyermekeim visszavágynak a táborba! Itt ragadom meg a lehetőséget, hogy megkérdezzem, mikor kapjuk meg a DVD-t, amit a tábor végén technikai okok miatt nem tudtatok odaadni.”
Köszönjük a dicséreteket, és lám, dicséret ide, dicséret oda, csak benne van az üröm az örömben. A DVD... Nem az egyetlen eset, de mindent, amit nem tudtunk átadni helyben, feladtunk postán – ez főleg a harmadik turnusra vonatkozik, ott volt ugyanis technikai őrület az utolsó éjszakán. És... lám, nem minden érkezett meg. Úgy tűnik, a postásoknál már legalább 7-8 lemezünk bolyong, bár rejtély, mi az ördögöt kezdenek velük...
Holnap újra küldjük a DVD-t – most futárral!
„Az általunk szponzorált gyerekek szerint idén is király volt a tábor. Szeptember elejére ígértétek, hogy külditek a támogatói igazolásokat. Várjuk.”
Remélem, hogy csak októberre ígértük, nem a hónap elejére. Ha igen, ha nem, lehet, hogy félreértést okoztunk – bocsánat, ha igen. Mennek az igazolások még október végéig, csak meg kell várnunk Pierre kollégánkat, aki a pénzügyi karbantartónk. Kiállítjuk az összeset egyben, és mennek is postán.
„Én vagyok az a „kedves anyuka”, aki pár évvel ezelőtt néhány tábori dolog miatt reklamáltam (pl. csak banán van, meg ilyesmi). Most szeretnék bocsánatot kérni, mert azóta már sokkal tisztábban látok mindent. Látom, hogy szívüket, lelküket beleadják ebbe a táborba. Látom, hogy semmit nem spórolnak el a gyerekektől. Lányom imádja a tábort, fizethetem be a köv. turnust. (Persze akkor sem a banán miatt voltam dühös, hanem mert gyerekem egy lusta angoltanárt fogott ki, akit aztán haza is küldtek.) Köszi mindent, bocs és üdv, SzSzÉ”
Az ilyen levél a legtutibb, ezeknek örülünk a legjobban! Köszönjük és köszönjük és köszönjük, és minden nagyon jó volt az idén (2008) is, reméljük, ami meg nem volt minden-nagyon-jó, hát... Azzal megpróbáltuk azt, amit szoktunk. Reméljük, sikerült. Süti, kacsa, király!
KÉRDÉSEK 2008-BÓL:
„Ha az egyik tesó Kecskemétre, a másik Schmitzingenbe jelentkezik, akkor kinek jár a testvérkedvezmény?”
Csak annak a tesónak, aki a kecskeméti táborba jön. A németországi részvételi díjból nem tudunk semmilyen engedményt kínálni.
„Ha a fiam tavaly is volt, idén is megy, és viszi egy barátját is, akkor jelentkezhetnek testvérként?”
Nem, mert... nem testvérek.
„A lányom picit izgul a szobatársak és a tájékozódás miatt.”
Megírtuk neki, hogy ne izguljon, minden OK lesz; a „szobatársak” csak „egy szobatársat” jelent, hisz kétágyas szobák vannak, na jó, legfeljebb hármat, mert van – ugye – minden szobának ikerszobája is, de nem lehet semmi baj, nincs ok az izgalomra, csak azonnal szóljon, ha gondja van; Szilvi, Irén, Aliga, Matyi, Ater bármikor segítenek; eltévedni pedig lényegében nem lehet, mert teljesen egyértelmű irányok és területek vannak a táborban – igaz, minden nagy, de ehhez rögtön hozzászokik az ember. Megnyugtató lehet továbbá, hogy sokan vagyunk, ezt örömmel mondjuk mindenkinek, akinek hasonló aggályai vannak, hisz ezzel nincs egyedül, vagyis 6-7 gyerekre jut 1 felnőtt vagy kísérő. Nem lesz baj.
„Az én olvasatomban az egyéni jelentkezők és a testvérpárok kedvezménye ugyanaz... Ez így van?”
Nem. A testvéreket turnusonként és fejenként 5000 Ft várja a büfészámlájukon. Az egyéni jelentkezőket 3000 Ft.
„Kérek bővebb tájékoztatást: helyszín, program, informatikai tábor 16 éves fiúk részére.”
Nem tudjuk pontosan, mit ért bővebb tájékoztatás alatt. Ha élő szóban segíthetünk, kérjük, hívjon bennünket. Egyebekben azt gondoljuk, minden megtalálható a honlapunkon, amit érdemes kicsit részletesebben átböngészni. Az alábbiakban megpróbálunk néhány linkkel is segíteni:
Helyszín: [térkép] [szállás, környezet] [a kollégium saját honlapja]
Program: [informatika] [délutáni programok] [minden, ami az aktuális évre vonatkozhat] (Itt érdemes belemerülni az egyes alcímek alatt található tájékoztatókba!)
16 éves fiúk: Ha a korosztály a kérdés, akkor az nem kérdés, mert turnusonként körülbelül és előreláthatólag 350-400 táborozónk van (ez a turnusonkénti összlétszám, ami azt jelenti, hogy bárki bármilyen témát választ is délelőttre, a délutáni és az esti programok mindenkinek szólnak, a táboros mindennapok együtt zajlanak). Körülbelül 50-70 ilyen korú táborozó érkezik hozzánk turnusonként, vagyis bizonyos, hogy mindenki megtalálja a kora szerint neki legmegfelelőbb társaságot.
„16 éves fiam szívesen menne táborozni, de van egy problémánk. Egyik barátja sem tud vele menni. Szoktak menni ekkora kamaszok egyedül is? Azaz: jól tudja magát érezni úgy is, hogy nem ismer majd senkit? Lesznek hasonló korú fiatalok?”
Minden rendben lesz. A következő a helyzet: turnusonként legalább 300, de inkább 350-400 táborozó érkezik hozzánk. Ezek közül legalább 50-80-an 15-17 évesek. Azt gondolom, és így tudjuk az előző évekből a többiektől, hogy 50-80 gyerek között könnyedén talál magának bárki olyan társat, akivel szívesen eltölti a választott egy vagy két hetet – még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy ennek a társaságnak, ugye, a fele, mondjuk, lány.
„Szeretnék menni a táborba lovagolni, de nagyjából még csak kezdő vagyok és nem tudom, hogy rajtam kívül lennének-e még hasonló tudásúak, vagy a többség már jól lovagol?”
Á, dehogy! Mindenféle tudású (nem-tudású) lányok és fiúk is jönnek, és ezt tudják a lovak is. Semmi gond nem lesz, hidd el, és ha tetszik, két nap alatt belejössz, és a tábor végére tuti lovas lesz belőled. Hajrá!
„Gyermekem a képzőművészeti és fotós táborba jelentkezett, de nem világos, hogy van-e feltétel a fotózásra alkalmas gép szempontjából? Természetesen digitális fényképezőgépünk van, de ez megfelel a célnak? Nem kell valamilyen „profibb” gép?”
Semmi nem kell, ami spéci. Mindenki azt hoz, amije van, és mindenki használ sok egyebet is a sajátján túl. Nekünk is van számtalan olyan gépünk, amit a gyerekeknek és a gyerekek miatt vettünk, és ezek általában nem egy ember kezébe kerülnek, hanem sok kézen végigmennek. Minden OK lesz tehát, akármilyen gépe van is, fog tudni fotózni – nagyon is!
„Fiam 15 éves, és szeretném az Önök táborába küldeni. Amit nem találok a weboldalon, az magával a kecskeméti helyszínnel kapcsolatos. Lehet, hogy csak én nem vettem észre, de szeretnék többet tudni a tábor helyszínéről. Ez egy iskola kollégiuma? Mintha lakótelepet látnék egy-egy képen. Szóval kíváncsi lennék hogy mekkora térrel (udvarral) rendelkezik, esetleges egy kollégiumi épületen kívül van-e még valami a helyszínen, vagy az év többi részében is táborként üzemel?”
Van egy olyan képgyűjteményünk, amely – reményeink szerint – jó bepillantást enged a tábori életbe, választ ad a környezettel kapcsolatosan felmerülő legtöbb kérdésre. Esetleg érdemes belekukkantani a filmekbe is, mert... hát mindegyik a táborban játszódik.
A méreteket illetően nem írok, nem is tudok írni számokat, de... Minden nagy. Beszéljenek a képek.
Év közben a kollégium, amely nyaranta a miénk, kollégiumként, főiskolai kollégiumként üzemel.
„Nagyon tetszik az ajánlatuk (magyar tanfolyam külföldi gyerekeknek), de lenne néhány kérdésem: a lányom állampolgársága német. Ezért természetesen német a betegbiztosítása is. Milyen papírokra, oltási ill. orvosi igazolásokra lesz szüksége a táborban? Mi már június 21-től Magyarországon leszünk, a tábor pedig később kezdődik, nem lesznek az igazolások túl régiek? P. (12) csak néhány szót tud magyarul. Lesz olyan csoport, amely neki megfelel?”
Az Európai Betegkártya az egyik lehetőség, ilyet otthon is be tudnak szerezni természetesen. De a legegyszerűbb, ha kötnek egy egyszerű turistabiztosítást a tárgyidőszakra. A két ország között egyébként létezik olyan megállapodás, amely arról szól, hogy ellátják egymás betegeit akkor is, ha nincs dokumentált biztosításuk.
Orvosi igazolás bármilyen jó, amely a tábor előtti napokban készült – mindegy, milyen nyelven. Az Önök esetében ezt jó lenne itt, Magyarországon beszerezni, ha módjukban áll. Ha nem, az elutazásuk előtti napon szerezzenek be egyet otthon – ez végül is olyan, mintha korábban utaztak volna el.
A magyar csoportba ilyen, és hozzá hasonló gyerekek járnak. Ezzel a résszel nem lesz probléma. Nagyon sokan tudunk németül is a táborban, sőt, sok olyan gyerek is van, aki kétnyelvű, tehát bármi gondja-baja van (a tematikus foglalkozásokon túl), lesz kinek szólnia. Angolul mindenki beszél.
„Kislányomat (8 éves) szeretném a tánctáborba beíratni. Július 22-től augusztus végéig leszünk otthon. Mi a jelentkezés menete?”
A jelentkezés menete a következő:
(1) Kitöltik a jelentkezési lapot és elküldik („OK, minden kitöltöttem. Most elküldöm!” gomb legalul).
(2) Mi visszajelzünk e-mailen, hogy vettük, fogadtuk a jelentkezést.
(3) Az adatok rákerülnek a jelentkezőink listájára.
(4) Valamely támogatónak időközben természetesen utalnia kell az alapítvány részére egy táborozásnyi részvételi díj összeget támogatásként.
(5) Kész.
„A testvéreknek szóló kedvezmény a féltestvérekre is vonatkozik?”
Persze.
„Szeretném megtudni, hogy a gyerekek csak tanári felügyelettel hagyhatják el a tábor területét, vagy előfordul hogy egyedül is kimennek? Van esetleg portás, aki figyel erre? Látom a feltett kérdésekből, hogy több gyerek is érkezik külföldről. Mi Amerikában élünk, így – bár a gyerekek nagyon jól beszélnek magyarul – a tábor legfőbb vonzereje, hogy magyar gyerekekkel barátkozhatnak. Kell külön jelezni, ha azt szeretném, hogy magyar gyerekekkel kerüljenek egy szobába?”
Nincs kerítés, de olyan messze vagyunk mindentől, ahova érdemes lenne „elszökni”, hogy senki meg sem próbálja.
Egyébként igen, mindenkit mindenhova viszünk, kísérünk, de nem csak oda, ahova mi akarjuk, hanem kívánni is lehet: ha valaki kitalál valamit és szól, teljesítjük a kérést, ha nem ütközik valami más programmal. Akkor is teljesítjük, csak később.
Portás van, kettő is, de ők – mint a szállodákban – a recepción ülnek. Két recepció van, mert két épületben lakunk. Érdemes megkukkantani néhány fotót.
A szobabeosztással kapcsolatban elég csak kívánni, mert – és ez általában igaz mindenre – akkor jó a táborozás, ezt tudjuk, ha jól érzi magát minden résztvevő. Egyszerűbben: amikor megérkeznek, csak szóljanak azoknak, akik a szobákat osztják (Aliga, Irén és a többiek, vagy bárki – segíteni fognak), hogy ez a kívánságuk.
KÉRDÉSEK A KORÁBBI ÉVEKBŐL (2005, 2006, 2007):
„10 és 12 évesek a gyerekeim, és idén is szeretnének táborba menni – ide először, tavaly máshol próbálkoztunk. Ott is nagyon jól érezték magukat, de borzasztó fáradtan jöttek haza. Mint utóbb kiderült, a fiam – ő akkor 9 éves volt – szinte semmit nem aludt, egész éjjel azzal szórakoztak, hogy a tanárok elől bújkáltak, viszont a lányom, aki szeretett volna aludni, folyamatos harcban állt a szobatársaival, akik viszont nem. Rövidre fogva: azt szeretném megtudni, hogy mennyire veszitek komolyan a takarodót, van-e éjszakai felügyelet, netán fekvőtámasznál komolyabb büntetés is annak, aki – mondjuk – olyan kóbor lélek, mint a fiam.”
Vesszőfutás és botozás nálunk nincs. Fekvőtámasz sincs. Nem hiszünk ugyanis a büntetésben – a hagyományosan büntetésnek ismert büntetésben semmiképpen. Rövidre (és komolyabbra) fogva: (1) nálunk van éjszakai ügyelet, 10 ember reggel 2-ig, 2 ember pedig ébresztőig ügyeletben marad (2) a szobákban csak ketten alszanak, vagyis ha az egyik aludni akar, a másik nem nagyon tud mit tenni – egyedül nem érdekes az éjszakai balhé, ugye (3) a takarodót komolyan vesszük – ha már elkezdődött [ezt azért írtuk így, mert 22:00 vagy 22:30 a takarodó időpontja, de turnusonként egy nap mindig van, amikor csúszunk valami miatt: bátorságpróba (ha van), éjszakai röplabdabajnokság, focimaraton stb.] és hát (a) tudjuk, hogy a gyerekek szeretnek éjszaka... éjszakázni, de pont ezért (b) azokat elküldjük aludni, ha elhúzódik is a program, akiken a kimerültség jelei mutatkoznak. Tényleg. Ezért is fontos, hogy nálunk 6-7 gyerekre jut egy felnőtt – senki nem veszik el, mindenkire tudunk figyelni.
