Macsek blogja

Vége. Idénre.

Ezt is túléltük, megéltük, átéltük. Négy hét Kecskeméten. Szép volt, jó volt, de nem mindig, de mondjuk arra meg már ki fog emlékezni egy év múlva. Addig le fog pörögni egy tanév. A rossz emlékek helyét átveszik jók, a kellemesek kicsit megfakulva, de megmaradnak. Ha minden igaz akkor: Jövőre veletek, ugyanitt.


Megy, dübörög

Már lassan vége az első turnusnak, repül az idő. Jó, jobb, szuper jó. Ezt jelzi, az a tény is, hogy csak most jutottam el a gépem elé ( jó, nem igaz, mert pár napja már sikerült[egyszer]). 400 gyermek és 70 valahány tanár. Mindenki jól érzi magát, mindenki élvezi. Legalábbis szerintem, a honvágyós, fájós pocikon túl. Szóval újra itt vagyunk. Ez a turnus az űré. Van sok bolygó, sok kis és nagy telepessel. Végig jártunk már egy Jedi akadémiát, vagy csak az űrplázában nyomultunk, de mindenképpen szeretjük a végtelen feketeséget, a gázgömböket és a köröttük keringő közethalmazokat. Egyszerűbben: Szeljük az űrt!

Helló Kecskemét, Helló PT!


Tata the III. - 2004

Juj, ez az év a kedvencem. Hogy miért? Egy név: Pogány Judit. Ő lett a színjátszás vezetője. Imádtuk. Nála angyalibb színésznőt nem igen hordott hátán a Föld. Mi jut eszembe erről az évről? Csoki, csoki, csoki. Judit nagyon elhalmozott minket. Összefoglalva: Shakespearetől a mai magyarokig tettünk egy "utazást". Ekkor született meg az Összpróba. Egy jó év, sok szép emlék, köztük egy kedvenc ;-). Valamint egy máig tartó fogócska kezdete, Norbival ki hinné? Bármikor, bárhol folytatjuk. Az utolsó fejezet 2005 Szigetén volt. :-D Azóta is érik neki a Vendetta. :-) Itt is várom a visszajelzéseket a darabról.


Tata the II. - 2003

Újra Tata. Vártam, nagyon. Színjátszás, a legjobb. Miénk volt a kápolna, egy kis belső birodalom Nagy Viktor keze alatt. Molieré összes keresztmetszetet dolgoztunk ki pár nap alatt, meg két táncot. Az akkori tanárok, szinte nem is emlékeznek rám, ha csak nem úgy, hogy hajnali kettőkor alig nyitott szemekkel , papírokkal a hónom alatt settenkedek vissza az ágyam felé. Ebből persze sokszor lett még egy órás éjszakai beszélgetés a szobák előtti padokon. A tábortüzes éjszakák, óh azokat visszasírom. (Idén remélem vissza tudjuk állítani, kell.) A darab megítélését nem tudom elmondani, de ha jól emlékszem sokaknak tetszett, erre várom a visszajelzéseket, már ha van, aki emlékszik még... Persze ekkor is sok volt az Öreg-tónál eltöltött idő, de ki nem szereti azt a helyet?


Tata - 2002

Hej, a szép élet kezdete. Ekkor épp a média szekcióban tengettem napjaim. Persze, akkor még egészen más volt, és Norbi. Igen, Ő volt a kémény sámánja, a mentorom. Megtanított aludni(avagy hová lett hat puff a szobákból, folyosókról), meg sok mindenre. Tata, egy sokkal barátibb hely volt, mint az "Erőd". Közel volt a Spar, innentől nem volt gond a menza. Sok-sok emlék. Például az Öreg-tó partján alvás, arról nem is beszélve, hogy miről lett híres a 23as fiúszoba. ;-)Hiszen itt újra összejött a "banda". Vagy ez volt még az az év, amikor a színész Balu keze alatt én lehettem Csipkerózsika, vicces volt. Egy emlék örökre, és a színjátszós korszak egyik kezdete. Jó év volt.


Zsámbék - 2001

Az \'Erőd\', mi csak így hívtuk. "Mi" ez volt a második évem, és már meg is volt az a kis csapat, aki együtt nyűtte a negyedik turnusban a koleszszobát. Matyi(nem a Szinó), András, \'Jimmy\' meg én. Hogy miért \'Erőd\' a neve annak a kolesznak ? Nos ez egy érdekes történet. Kezdjük ott, hogy ha jól emlékszem, akkor az épület eredetileg apácazárda volt (javítsatok ki, ha nem). Abból lett kollégium, szóval megvolt a hangulat. Négyszögletű zárt épület, a város közepén. Borzasztó. Kijárás, a portás nénik miatt nem volt lehetséges... egy darabig. :-) A helyi pizzéria viszont nagyon megszedte magát. Valahogy elterjedt a telefonszámuk a táborlakók között. Mondjuk, amikor én voltam jelen ott, akkor már sajnos az uszodát és a tornatermet is visszavették. De a pincét nem, az örök volt és a miénk (általában, ha Pierre nem téblábolt a külső teremben néhány drámajátszóssal). Igen, Matyival és pár hölgyeménnyel beettük magunkat oda, és csak akkor jöttünk ki, ha jó program volt. Például házasodni, vagy éppen Maffiázni. Jó volt összességében. Ja igen, ebben az évben ismertem meg Adyt, mert nála nyüstöltem a számítógépet. Vannak is kompromitáló képeim róla abból a korszakából. ;-) Zsámbék jó is volt, meg nem is. Az élmények mindenképpen pozitívak maradtak. 2001-Haka hej! avagy miket nem tudnak a Kontrádák. :-D


Táboros kezdet

Nagyjából 2000 márciusa lehetett. A néhai Zöld Pont nevezetű programközpontba rángatott el "áldott jó" anyám. Azt akarta tanuljak angolul a nyáron. Elém is tettek jó pár papírt illetve a netről olvasták fel nekem melyik tábor mit tud, mit nem tud.
Akkor kettő táborra esett a választásom, az egyik ki hinné, hogy a PT volt, a másik meg egy töris tábor.

Eger - 2000

A második turnus lakója lettem, angolosként.

A tanárom Eszter volt, kicsi, bohókás és pörgős. Pierre állandóan piszkálták egymást (FTC-UTE ellentét). Sok emlék maradt, jók és viccesek. Például örök élmény marad az, amikor egy délután leforgása alatt néztük végig az Alieneket 1től 4ig. Vagy az óriási spontán vizipisztoly csata, szigorúan az épületen belül. Netán a városi fagyizások, valaminr a Pierre elrabolt egy gyereket, keresd meg egy BigMacért. :-)

Szép emlékek és no lám azóta is itt vagyok minden évben, és ugyan az az izgalom járja létem, ahogy fogynak a napok. PT, újra itt vagyok!


Kezdjük

Nos lesz egy itt is. Ez lesz már a sokadik. Van amelyik szünetel, van amelyik az irodalomból szüretel, és van félig titkos, meg persze nagyon titkos.
Itt csak simán gondolatok cikázása, vagy netán összegzése lesz. Meg nem tudom mit is írjak majd ide igazán, tán majd táboros emlékeket/élményeket.

Ez majd eldől. Addig is: "Keressünk a Marson közértet!"