KÉPREHINT

A KÉPZELET REHABILITÁCIÓS INTÉZETE • KÉPREHINT

A szinhaz.hu jóvoltából plusz 7 jelentkezőt fogadhatunk 60 000 Ft/3 hét részvételi díjjal, 2014. július 13-i érkezéssel.
A jelentkezéseknek szombat éjfélig kell beérkezniük.

A részletekről itt érdeklődhettek: Palotás Attila (Ater) +36 20 9335495
Jelentkezés itt.
Egyéb elérhetőségek itt.

...avagy a homo ludens, a játszó ember kiáltványa 2008-ból

A Képzelet Rehabilitációs Intézete (KÉPREHINT) egy
– falak nélküli objektum,
– világ,
– ha úgy tetszik, olvasztótégely,
– a világ megélésének és a benne való létezésnek egy szabadon választható formája,
– lehetőség,

amelyben olyan emberek találkozhatnak, akik mernek
– szabadon kérdezni,
– gondolkodni,
– bármit elképzelni és
– azután ezzel a bármivel játszani.

A Képzelet Rehabilitációs Intézete (KÉPREHINT) egy
– színház [És itt állj! Színház alatt nem az az intézmény értendő, amelybe szép ruhákban és fényes cipőkben betévednek az emberek, és lehetőleg a nézőtéren meg a színpadon is megpróbál valami nagyon emelkedettet érezni. Ha mégis, akkor az nem színház, hanem másfél óra haladék vagy múzeum.],
– hely, ahol a néző és a játszó ember egyaránt a megismételhetetlenre vesz jegyet: a konfliktus és a jelenidő művészete,
– ajtó és ablak, amin azért jó belépni és benézni, mert láthatod, hogy más is bajban lehet, nem csak te,
– jelenidejű valóság (nem pedig valóságshow): előnye (a tévével vagy az XBox-szal szemben), hogy hús-vér emberek csinálják élőben,
– tudat- és képzeleti állapot, ahol bármikor lehetsz bárki, hisz úgyis minden itt játszódik, a fejünkben.

Ez az asztal. Csak asztal?
Ez iskola. Csak fizikaelőadó?
A szúnyogirtós flakon... Csak az?
A szobám köztársaság!
A buszjegyem az egyik pillanatban már államtitkokat tartalmazó, szigorúan bizalmas ügyirat, amit csak én vihetek el a célállomásra, és persze a kémek már a nyomomban vannak.
A vécén ülve pedig simán lehetek egy második világháborús tengeralattjáró parancsnoka: a guriga – természetesen – a periszkópom!

Kapisgálod?

A KÉPREHINT a PEOPLE TEAM-táborban:
– profi színészek és színházi emberek,
– + ti,
– + 2 hét,
– a végén pedig előadás...

Belőlük, belőletek, belőlünk!

"A tréfa – gondolataink és érzéseink lepattanó szilánkja – szorosan együvé tartozik ezekkel. Az összes játékunk nem más, mint elvetélt cselekedeteink, vágyaink. A játékkal megsokszorozhatjuk életünket térben és időben."
Kosztolányi Dezső

"Folyamatosan az idő szélén lenni – még nem tudni, hogy a következő pillanat tragédia vagy komédia lesz."
Halász Péter

"Mennyire él az ember, ha izmosnak izmos, de nem kíváncsi?"
Arnold Wesker: Shylock

The Rehabilitation Institute of the Imagination
(RIOTI)

...that is the manifesto of the homo ludens, the playful man from 2008

The Rehabilitation Institute of the Imagination (RIOTI) is
– an objective without walls,
– a world,
– if you like, a melting pot,
– a form of experience of/existence in the world that can be freely chosen,
– an opportunity,

In which the kinds of people who meet, dare to
– ask freely,
– think,
– imagine anything and
– then play with this anything.

The Rehabilitation Institute of the Imagination (RIOTI)
– a theatre [And stop here! By theatre we do not mean that institution, into which people wander in fancy clothes and shiny shoes and try, both in the audience and on stage, to experience something very elevated. And if so after all, then that is not theatre, but an hour and a half’s reprieve or museum.],
– a place where the audience member and the player both buy tickets to something unique: the art of conflict and the present,
– door and window, through which it is good to look or even walk because you can see that someone else may be in trouble besides yourself,
– a truth for the present (and not a reality show): advantages (compared with the TV or X-Box) is that real people do it for real, live,
– Conscious and imagined states where you can be anyone at any time, since everything happens right here in our heads anyway.

This table. Is it merely a table?
This school. Is it simply a physics class?
The mosquito repellent... Is that all it is?
My room is a republic!
My bus ticket is a highly classified file containing state secrets, which only I can bring to their final destination and of course the spies are already on my trail.
Sitting on the toilet, I could easily be a World War II submarine commander: the roll is – naturally – my periscope!

Are you getting it now?

RIOTI at the PEOPLE TEAM Camp:
– professional actors and thespians,
– + you,
– + 2 weeks,
– with a performance at the end...

From within them, from within you, from within us!

"The jest – a loosed fragment of our thoughts and actions – it is tightly bound together with these. All our games are no more than our aborted actions and desires. Through games we can multiply our lives in both time and space."
Dezső Kosztolányi

"To be constantly at the edge of time – not knowing yet whether the next moment will be tragedy or comedy."
Péter Halász

"How alive is a man, who is strong, but not curious?"
Arnold Wesker: Shylock



Oszd meg másokkal |

Hozzászólások

Charlote képe

Köszönet részére cserépdarab

Köszönet részére cserépdarab ez felad. Ez egy nagyon hasznos és informatív anyag. Jó post, és tartsa fel. Weboldalak mindig hasznos egy ilyen vagy olyan módon, hogy a jó dolgok, egyébként, egy jó módja, hogy elkezdte felújítani a álmok világába a valóság. Köszönöm!

[Hú! Ez nagyon májer bejegyzés. A Google megint nagyot dobott, ugyanúgy, ahogy a Nigériából érkező levelek fordításainál. Vicces és tanulságos viszont, ezért itt hagyjuk – ebből mindenki érti majd, miért fontos megtanulni mindenféle nyelveken. A robotok nem csinálhatnak meg mindent helyetted!
És lesz Melting Pot 2011 is: észtekkel, lengyelekkel, írekkel és portugálokkal. Ezeken a nyelveken már lehet is bemelegíteni! – a webmesterek]

PT képe

KÉPREHINT-ízelítő

Képgaléria 1
Képgaléria 2
Film a rögtönző-próbákról

Fontos: annak, aki a KÉPREHINT-re jelentkezik, kötelező 2 hetet, vagyis dupla turnust választania!
Ez 2010-ben és 2011-ben sem változott.

Andris képe

A szecessziós kályha mellől

Laboratóriumi stádium – jelentés a szecessziós kályha mellől

Ezt a homo ludens-feljegyzést a Szókratész korabeli Athén egyik frissen feltárt Illegális Felnőtt Óvodájának szecessziós kályhájában (Athén, Szókratész, szecesszió és óvoda felnőtteknek? Ebben aztán tényleg minden benne van... A szerkesztő) találták a régészek, akik azt állítják, hogy ez kronológiailag a második. A címe (szabad fordításban): Ötletkupacon gurgulázva, hanyatt-homlok tervezgetek.

Felhívom az olvasó figyelmét, hogy a következő sorok – műfajukat tekintve – vázlatok, skiccek, halmazállapotuk pedig leginkább a higanyéhoz hasonlatos.

Hölgyeim és uraim, laboratóriumi stádiumban vagyunk!

Az már mindenki előtt világos, hogy a KÉPREHINT színház, s mint ilyen, teljes egészében gyakorlati műfaj. Ugyanakkor jelenlegi stációja – egyelőre számomra is – csak annyit engedélyez, hogy a koponyámban játszodó szupermozi bejáratánál – úszósapkával a fejemen és zöldrúzsos, széles mosollyal a számon – VIP-jegyet nyomjak a markotokba, és szelíden belső vetítőtermeimbe tessékeljelek benneteket.

"Az élet és az álom szövete ugyanaz."
Hamvas Béla

Napról-napra élesebben körvonalazódik, hogy a KÉPREHINT nem az a színház, ahol megírt színdarabok színpadi interpretációjára vesz jegyet a néző. A KÉPREHINT színészeinek pedig nem az a feladatuk, hogy kisrealista szocio-jeleneteket játsszanak a bizonyos negyedik fal mögött.

Inkább arra vállalkoznak, hogy az előbbiektől különböző formákat keresgélve, gesztusokkal kísérletezve meséljenek el történeteket, mindezt egyszerre könnyeden és komolyan, úgy, hogy közben ők is jól szórakozzanak.

Halász Péter kérdezte gyakorta az előadás után a színészeitől: "Jól szórakoztál? Mert ha te jól szórakoztál, akkor a közönség is!"

Magamnak úgy tudtam a legegyszerűbben megfogalmazni a KÉPREHINT színházi formáját, hogy ez nem egy realista regény, mint például Fejes Endre Rozsdatemetője, hanem sokkal inkább egy szimbolista Rimbaud vagy egy játékos Kosztolányi-vers. Nem színházterem, hanem élménypark. Több helyszínen játszódó képeskönyv – emberekből.

A most következő jelenetek és helyszínek egymásra dobált fikciókupac: egy lehetséges előadás lehetséges képei – egyedül a környezet biztos (ebbe moziztam bele mindent!): a kecskeméti PT-tábor nagyon is valós, egész területe.

Mondjuk...
...egy 40 cm-es tömlő kiáll a földből. Ez máris egy helyszín. Azonnal repülőgéppé lehet változtatni! Ketten a fedélzeten: Roland a gumicsövet egy másodperc alatt botkormánnyá avanzsálja, Lizi másodpilótaként mögé vágódik. Eközben ketten WC-papírt lobogtatnak a képzeletbeli szárny két végén, így láthatóvá válnak a manőverek, láthatóvá válik a sebesség is.

Mondjuk...
...egy elhagyatott katonai laktanya termében elhitetjük a besétáló nézőkkel, hogy a terem víz alatt van. Búvárjelenet. Csak az ott lévő tárgyakat lehet használni. A plafonból lelóg egy cső. Valaki a földön ül, feneke a képzeletbeli dugó, és a csövön lélegzik. A többiek a vízszinten kapaszkodnak, vagy a vízszint felett. Hogyan lehet láttatni a nézőkkel egy tízperces etűdben, hogy ők bizony víz alatt vannak? Elég egy kellő magasságban megpillantott festékfolt, vagy vonal a falon, egy töredezett csempesor, melyről azonnal a vízszintre asszociálhatunk.

Mondjuk...
...egy jelenetet úgy játszunk el egy raktárhelyiségben, hogy a nézőknek körbeadunk egy képeslapot vagy fényképet, és azt mondjuk, ez itt játszódik. Kész, ennyi a díszlet! Vagy a díszlet lehet a naplemente is.

Igen! Mondjuk...
...a költészet színházában fölhívjuk a figyelmet, hogy a most következő jelenet a 2009. július 23-i naplementében játszható csak el, soha máskor! Erre a naplementére készült.

Vagy:
Egy ember előre fölmászik egy fára, és bekészít 5 liter vizet egy vödörbe, és amikor a nézők és a jelenet szereplői a fatörzshöz érnek, valamint a jelenet is tetőpontjához érkezik – amikor, mondjuk, a fa mérgében elsírja magát – egyszer csak a semmiből lezúdul a víz.

Vagy:
A csoport tagjai önmagukból építenek meg egy gépet, egy pénztárgépet vagy egy flippert. Valaki a rugót játssza, valaki a golyót, és a csoport az előre megtervezett mozgássorozattal képes láttatni a masinát.

Olyan változat is készülhet egy meséből, hogy körben ülnek a színészek, mögöttük, fölöttük „arénaalakzatban" a nézők, és a színészek közül az, aki föláll és belép a körbe, az a mese szereplője lesz. Lehet, hogy a bádogember, lehet, hogy egy fa, de a lényeg, hogy
ebben a verzióban semmilyen kelléket nem lehet használni, és csak a körben játszódik. Fává is válhatok, sárkány is lehetek! Ezt a gyakorlatot Kovalik Balázzsal csináltuk az egyetemen.

A kiinduló alapanyag: mese – most így gondolom. Egyaránt dolgoznánk írott meséken és általunk közösen költött történeteken. Mese! Jelenleg Pilinszky-meséket olvasok – Lázár Ervinnel váltogatva – és egy gyermekpszichológus, Bruno Bettelheim, A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek című könyvét.

A forma: több helyszínen játszódó képeskönyv – emberekből. Nem realista regény, hanem egy szimbolista Rimbaud-vers. Színházi élménypark, melyben a különböző helyszíneken látott performance-ok egésszé, egy történetté állnak össze. Mesévé.

A csapat (egyelőre): Palotás Attila (Ater), Julia Roberts (dramaturg), velem együtt 3 fiatal színész, egy bábszínész és – reményeim szerint – egy zeneszerző szakos fiú, aki jártas a csupán test által és használati tárgyakkal létrehozott zenében.

A zene! Megpróbálom a projektbe invitálni Rubik Ernőt, aki a Zeneakadémián zeneszerző szakos, és dolgoztam már vele is a Krétakörben. A zenei élmény és a zenélés élménye fontos és elengedhetetlen a gyerekek számára, nekünk és a készülő előadásnak is. Nem feltétlenül hangszeres zenére gondolok, hanem olyanra, amit mi magunk hozunk létre: vagy a testünkkel, vagy használati tárgyakkal.

Szeretném, ha az alakuló csapatban egy bábszínész is lenne. Én Ács Norbertre gondoltam, a Budapesti Bábszínház tagjára. Közelről is ismerem, dolgoztunk már együtt. Vele már fölvettem a kapcsolatot, és nagy kedvvel igent is mondott.

Elengedhetetlen egy bábszínész különleges vizuális fantáziája a KÉPREHINT-be. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg tapasztalata van a gyerekszínházban.

A struktúra: az első hét ismerkedéssel, improvizációs és csapatépítő színészgyakorlatokkal telne, összeszokással; a második két hétben kerülne sor a mese vagy mesék megelevenítésére, a harmadik hét végén pedig bemutató.

"Mi a játék? Fittyet hányni a dimenziókra."
Esterházy Péter

Utóirat:
"Lassan megyünk, mert sietünk."
Halász Péter