Az idei a 6. évem a PT-ben, el sem tudnám képzelni a nyaram nélküle. Eddig táborozóként vettem részt, de úgy érzem, idén már készen állok a váltásra és az új kihívásokra (bár nem tudom, a PT készen áll-e rám. Nagyon hiányzik a légkör, a hangulat és az emberek; várom, hogy viszontlássak mindent és mindenkit.

Lecserélhetetlen?

Mert az. A PT egy olyan hely, amit semmi nem tud pótolni, és arra a pár hétre kiszakít a valóságból. Az eddigi években is rengeteg tapasztalatot és jó barátságot kaptam tőle, bízom benne, hogy idén ez is megsokszorozódik. Ez az utolsó nyaram gimnazistaként, szóval megpróbálom kihozni belőle a maximumot, ahogy eddig is. Utána, a végzős évemben rengeteg új feladat és program vár rám.

Mit mondana rólad, aki nem kedvel? Lenne rá megoldás?

Nem értem a kérdést, ilyen még sosem fordult velem elő… Komolyra fordítva a szót: remélem, nem túl sok rosszat, de ha valaki jogos, megalapozott kritikát fogalmaz meg, akkor örülni is szoktam az őszinteségnek. Ilyenkor, ha kifejti, átgondolom, hogy egyetértek-e vele, majd megpróbálok változtatni. Nem mindig tartom szükségesnek, hogy mindenkivel puszipajtások legyünk, elég tud lenni olyan mértékig elegyengetni a nézeteltéréseket, hogy a közös munkában senkit ne akadályozzanak. Legfontosabb a kommunikáció, de néha jobb kivárni, míg nyugodtan tud ez lezajlani (persze csak ha semmi nem sürgeti a konfliktuskezelést). Ha a másikon esetleg nem látok hajlandóságot a változásra, akkor igyekszem én lenni az elnézőbb, és előtérbe helyezni a feladat elvégzését, háttérbe pedig a személyes vitánkat.

Mit tennél zombiapokalipszis esetén a táborban?

A kezdeti nehézségek/pánik után megpróbálnám a gyerekeket egy helyre terelni (hangár/focipálya/valamelyik ház), és elhitetni velük, hogy ez egy játék, és csak a táboroztatók öltöztek be zombinak. Megbíznám őket azzal a feladattal, hogy meneküljenek a zombik elől, és ezzel lennének lekötve. Ha elbújtak egy térben, bezárnám őket, hogy a zombik elől védve maradjanak. Ezek után a táboroztatók közül egy csapatot ráküldenék a zombikra, hogy kergessék el őket, például poroltókkal meg partvisokkal. Ha ez a módszer esetleg nem válna be, összebarátkoznék a zombikkal, és beállítanám őket mosogatni.

Mi volt az a jelmez, amit legutoljára viseltél?

A kedvenc jelmezem, és aminek a kivitelezése a legtöbb kreativitást igényelte, az a Túró Rudi volt. A nagymamámmal hetekig dolgoztunk a megvarrásán, tetőtől talpig pöttyösben voltam farsangkor. Az osztálytársaimnak valószínűleg azért tetszett ennyire, mert mindenkinek vittem Túró Rudit. Még mindig őrzöm a jelmez összes darabját (kivéve a rudikat, azok elfogytak, meg különben is megromlottak volna már).