Panna gyakorlatilag együtt nőtt fel a PEOPLE TEAM-mel, ezért a vérében van a táborozás, illetve táboroztatás. Beszélgettünk a PT-ről, Aterról és a sorból kilógásról is.
Mesélj el egy számodra különleges tábori történetet!
Egyszer elmentünk Aterral vásárolni egy takarót a Jyskbe. Amikor visszajöttünk, megkérdeztük Matyit, hogy mit gondol róla. Azt válaszolta, hogy „a középkor és a Harry Potter keveredik benne”. Ezt elég frappánsnak találtam.
Mit mondana rólad valaki, aki nem kedvel?
Talán azt, hogy nem tűnök kedvesnek. Pedig az vagyok, eskü! Ha azonban megállás nélkül vigyorognék, félek, elzsibbadna az arcom. Szerencsére az ilyen probléma könnyen orvosolható.
Melyik a kedvenc kérdésed, amelyet gyakran felteszel olyanoknak, akikkel először találkozol? Melyek az erre a kérdésre kapott legérdekesebb válaszok?
Van egy bevett módszerem kínos beszélgetések esetére. Bár jobban belegondolva ez a módszer néha csak fokozza a kínos helyzetet. Sokan piszkálnak miatta, ám tagadhatatlan: mindig generál továbblépést. Egyetlen összetett, ám egyszerű kérdést teszek fel: „Szerinted mi a legszebb, legcsúnyább, legfinomabb és legundorítóbb gyümölcs?” Egyszer a másodikra valaki a „fás almát” válaszolta. Először nem értettem, aztán leesett, és bizony nagyot koppant.
Mit tennél, ha kitörne a zombiapokalipszis, miközben zajlik a tábor?
Valószínűleg a raktárból szereznék zöld festéket. Sosem szerettem kilógni a sorból.
Milyen állat szeretnél lenni, és miért?
Őszapó. Az egy madár. Kicsi, szürke, aranyos, és tud repülni.
Mi volt az a jelmez, amit legutoljára viseltél?
Új generációs fogalom: „gym bro”. Ez a kifejezés olyasvalakit ír le, akinek az élete teljesen a fitnesz köré szerveződik. Egy „bróhoz” hasonlóan, aki a „tesókért” él és lélegzik, a „gym bro” az egész személyiségét az edzőteremből építi, beleértve azt is, hogy mit eszik, milyen ruhát visel, vagy hogy milyen zenét hallgat. Nos, ebből többen kikövetkeztethetik, mi történt velem tavaly halloweenkor. Egyesek ferde szemmel néztek rám, mások szerint enyém volt a legjobb jelmez.
Milyen értéket jelölnél be magadnak egy 1-től 10-ig arra, hogy mennyire vagy furcsa a táborban?
Van egy igen kedves ismerősöm, aki mindig nevet, sosem csügged, igyekszik teljes mértékben önmaga lenni. Cukkolásból állandóan mondom neki: „Zsófi, te olyan furcsa vagy.” Erre általában vigyorogva a következőt válaszolja: „Legalább nem átlagos!” Erre már én is mindig vele nevetek. Amikor csak tehetem, igyekszem a 10-es felé hajlani azon a bizonyos skálán.
Mutatkozz be, honnan, hogyan és miért érkezel táboroztatni, mire számítasz, minek örülsz, és mit csinálsz, ha véget ér a nyár?
Panna vagyok. Olyan régi táborozó, hogy – mondhatni – a véremben van. Amióta csak az eszemet tudom, a nyár egyenlő a PT-vel. Ez szerintem már nem is lesz másképp… idén sem. Várom, hogy újra visszatérhessek abba a nyári mesevilágba, és hogy – ha csak pár héten keresztül is – úgy érezhessem: „Azta, ma, itt, velük és velem tényleg bármi megtörténhet!”
