Rebeka vagyok, Dorogon élek a családommal. Van egy ikertestvérem, akivel együtt érkezünk a táborba, mert mindketten tanárnak jelentkeztünk. Kicsi korunk óta táborozunk, ami azt illeti, egy tábor nélküli nyár elképzelhetetlen számunkra. Jelentkezéskor arra számítottam, hogy ez az év még jobb lesz, mint a tavalyi, mert sok tapasztalatot szereztem, és már rutinossá vált a tanárság. Mindig várom, hogy bevezethessem a gyerekeket a kémia csodálatos világába. A tábor után gőzerővel hajtottam, hogy minél jobban sikerüljön a technikusi vizsgám, és hogy meglegyen a jogsim.

Van rossz tulajdonságod?

Mondhatják mások, hogy makacs vagyok, pedig csak kitartok a véleményem mellett, ha úgy gondolom, hogy igazam van. Ezt úgy lehet megoldani, hogy meghallgatjuk egymást, akár kompromisszumot kötünk a témában.

Mit tennél, ha kitörne a zombiapokalipszis?

Ezen a kérdésen még sosem gondolkoztam. Az első, ami eszembe jut, hogy lezárnám a tábort. Egy komoly rendszert kéne kialakítani a zombik megfigyelése alapján, amelyben a szükséges dolgokat biztonságosan beszerezhetjük, majd aztán magunknak termelhetjük. Ez eltarthat egy darabig. A hangsúly a külvilágon van, mert ha az egész Föld elveszett, és csak zombik maradnának, akkor nekünk sajnos tényleg lőttek. Én látok esélyt a túlélésre, de sajnos ez sok mindentől függ.

Milyen értéket jelölnél be magadnak egy 1-től 10-ig terjedő skálán erre a kérdésre: mennyire vagy furcsa a táborban?

10/3. A furcsaság relatív dolog, mindenki mást gondol annak. Én átlagosnak tartom magam, de lehet, hogy van pár dolog, amit valaki máshogy csinálna.

Peace & Lot of Muffins! – Yours in the Camp: K. M.