Patrik: Bárki, komolyan bárki más lásson így, csak ne Éva. Nincs annál kínosabb, hogy a lány, aki bejön, azt látja, hogy hullasápadtan állok a mosdóban, és kapkodom a levegőt. És mintha ez nem lenne elég, megcsörren a telefonom, és az anyu...

Patrik: Éva nem sokkal később visszatér szúnyogriasztóval a kezében. Fúj egy adagot a kezébe, majd átadja nekem, hogy én is bekenhessem magam. Annyira büdös, meg ragad is, de a szúnyogok tényleg nem kegyelmeznek, úgyhogy két rossz közül a...

Patrik: Mire a kígyókhoz érünk, már Maxi robotikás ismerősei is csatlakoznak hozzánk, szóval a kettesben töltött időnek pont az ellenkezője kezd megvalósulni. A kígyók biztos nagyon érdekesek, máskor szívesen megnézném őket, de most valahogy nem...

Patrik: Nagyon nem akaródzik visszamennem Évához és Maxihoz, mert fogalmam sincs, hogy hogyan tovább. Szívesen velük – pontosabban Évával – tölteném a délutánt, de nem tudom, hogy hogyan kérdezzem meg, van-e kedve, különösen, hogy ezt Maxi előtt...

Patrik: Maxival leülünk egymással szemben, és egy ideig hozzuk a szokásos formánkat. Mint a vasárnapi ebédeknél: nem szólunk egymáshoz egy szót sem. Ez viszont nagyon béna, mert tegnap igenis jó fej volt, én sem akarok bunkó lenni. Végül...

Patrik: A szünetben is Vikivel beszélgetek arról, hogy ő hogyan kezdte el a capoeirát, és miért lett a megszállottja. Ő használja ezt a szót, nem én. De hallgatva a történetét egyre nagyobb kedvet érzek ahhoz, hogy hazaérve keressek egy iskolát...