Patrik: A délutánt mászkálással, nézelődéssel és dumálással töltjük. A kezemet elég hamar kihúzom Klaudia szorításából, de mivel gyáva alak vagyok, és nem szeretek konfrontálódni, így orrfújásnak álcázom a mozdulatot. Aztán gyorsan távolabb lépek...

Patrik: Csak pár percet kések, és amikor megérkezem, éppen az a téma, hogy senki ne késsen el a foglalkozásokról, így még jobban megbámul mindenki, mint egyébként tették volna. Az ismerkedésnél tartunk, és csak intenek, hogy álljak be a körbe...

Patrik: Túl sokáig nem bosszankodhatok a tesóm miatt, mert a többiek szólnak, hogy nemsokára kezdődik a tábor megnyitója, utána pedig a témamegbeszélések. Azaz hogy mit fogunk egy héten keresztül csinálni. Mivel sokféle tématábor van egymással...

Patrik: Iván végül befejezi a telefonálást, és leül mellénk. Nándi teli szájjal vigyorogva csak annyit kérdez, hogy Ivett? Iván összehúzott szemöldökkel ránéz, majd elröhögi magát, és megvonja a vállát. – Ivett kicsit féltékeny – fordul felém...

Patrik: Én is sokat bírok enni, de Ivánnak a nyomába sem érek. Már percek óta az asztalra könyökölve bámulom, ahogy egyik szendvicset tünteti el a másik után. Hatnál feladom a számolást, és nézelődni kezdek. Az a helyes lány időközben elment...

Patrik: Már vagy fél órája téblábolok egymagam céltalanul, mikor meghallom magam mögött Iván kiáltozását. – Bocs – ér mellém vigyorogva –, tudod, milyenek a csajok. – Mondjuk, ezt én pont nem tudom, mivel a hírnevemmel ellentétben még nem volt...