Világéletemben botlábú voltam. Amikor a spanyol udvarban, még felfedezőtúrám indulása előtt meghívtak egy bálba, nagyon félve mentem el. Fogalmam sem volt, hogyan fogom megúszni azt, hogy táncolnom kelljen. Nem is úsztam meg, de maradjunk...
Read more
Patrik: Annyira magamba fordulok, hogy már csak akkor veszem észre Hajnit, amikor csípőre tett kézzel megáll előttem, és szemrehányó tekintettel nekem szegezi a kérdést, hogy nem felejtettem-e el szólni neki valamiről. Tényleg nem esik le rögtön...
Read more
„Egy, kettő, egy, kettő” – amikor meghallottam ezt a fajta számolást, ösztönösen arrébb húzódtam. Félreértés ne essék, nincs nekem bajom a sportolással, bizony, sokszor szükség van az erőmre, amikor a hajómmal hánykolódom a tengeren, de a...
Read more
Üres hassal nem lehet felfedezni semmit, egy magamfajta nem lehet éhes. A korgó gyomor ugyanis teljesen elvonja a figyelmet mindenről, márpedig az éberség az egyik legfontosabb a mi szakmánkban. Már az éhség gondolatától is megéhezem, szóval...
Read more
Patrik: Éva nem sokkal később visszatér szúnyogriasztóval a kezében. Fúj egy adagot a kezébe, majd átadja nekem, hogy én is bekenhessem magam. Annyira büdös, meg ragad is, de a szúnyogok tényleg nem kegyelmeznek, úgyhogy két rossz közül a...
Read more
A felfedezés maga is egy alkotás: valami addig nem létezőből csinálunk valami nagyon is létezőt. Amikor felszálltam a hajómra, és elhagytam az ismerős kikötőt, még fogalmam se volt róla, hogy ezt máshogy is lehet. Az ember, amikor annyi kalandot...
Read more
Nincs is annál jobb, mint egy csillagfényes éjszakán egy hajóval hasítani a végtelen tengert. Olyankor a sós szél az arcomba fúj, lobogtatja egyre kevesebb hajamat, s közben úgy érzem, biztonságban vagyok a csillagösvényen. Arról valahogy mégsem...
Read more
Mindig szerettem új dolgokat tanulni, és megismerni a körülöttem lévő világot. Utazásaim során is mindig az érdekelt, hogy valami addig ismeretlent meghódítsak. Az iskolában a földrajz volt a kedvenc tantárgyam, és elhatároztam, hogy újabb...
Read more
Amikor elkezdtem a hajónaplómat írni, még nem tudtam, hogy végül ki fogom adni, hogy bárki olvashasson a kalandjaimról. Az eredeti elképzelés szerint magamnak akartam papírra vetni az élményeimet, hogy amikor majd megöregedve már csak üldögélek...
Read more
Patrik: Nagyon jól érzem magam Éva társaságában, olyan könnyű és természetes vele beszélgetni. Így az sem tűnik fel eleinte, hogy kezd ránk esteledni, csak az válik gyanússá, hogy a közelünkben lévő focipályán valami készül. Viszont elég közel...
Read more
Patrik: Mire a kígyókhoz érünk, már Maxi robotikás ismerősei is csatlakoznak hozzánk, szóval a kettesben töltött időnek pont az ellenkezője kezd megvalósulni. A kígyók biztos nagyon érdekesek, máskor szívesen megnézném őket, de most valahogy nem...
Read more
Patrik: Ahogy Maxi eltűnik az épületben, egy kezet érzek a vállamon. Iván és a többiek állnak mögöttem. – Vártunk, haver – mondja Iván, a két lány, Klaudia és Amira pedig bólogatva végigmérik Évát. – A tesómmal vagyok – terítem ki az aduászomat...
Read morePEOPLE TEAM © 1991–2026 | Minden jog fenntartva | KAPCSOLAT | GDPR | AT | GDPR | ADATVÉDELEM