Üres hassal nem lehet felfedezni semmit, egy magamfajta nem lehet éhes. A korgó gyomor ugyanis teljesen elvonja a figyelmet mindenről, márpedig az éberség az egyik legfontosabb a mi szakmánkban. Már az éhség gondolatától is megéhezem, szóval...
Read moreNem létezőből létező | MK bolyong (16)
A felfedezés maga is egy alkotás: valami addig nem létezőből csinálunk valami nagyon is létezőt. Amikor felszálltam a hajómra, és elhagytam az ismerős kikötőt, még fogalmam se volt róla, hogy ezt máshogy is lehet. Az ember, amikor annyi kalandot...
Read moreCsodálatos csillagok | MK bolyong (15)
Nincs is annál jobb, mint egy csillagfényes éjszakán egy hajóval hasítani a végtelen tengert. Olyankor a sós szél az arcomba fúj, lobogtatja egyre kevesebb hajamat, s közben úgy érzem, biztonságban vagyok a csillagösvényen. Arról valahogy mégsem...
Read moreTudósok körében | MK bolyong (14)
Mindig szerettem új dolgokat tanulni, és megismerni a körülöttem lévő világot. Utazásaim során is mindig az érdekelt, hogy valami addig ismeretlent meghódítsak. Az iskolában a földrajz volt a kedvenc tantárgyam, és elhatároztam, hogy újabb...
Read moreA hajónapló történetei | MK bolyong (13)
Amikor elkezdtem a hajónaplómat írni, még nem tudtam, hogy végül ki fogom adni, hogy bárki olvashasson a kalandjaimról. Az eredeti elképzelés szerint magamnak akartam papírra vetni az élményeimet, hogy amikor majd megöregedve már csak üldögélek...
Read moreSéta kettesben – Patrik és Maxi naplója, 60. rész
Patrik: Mire a kígyókhoz érünk, már Maxi robotikás ismerősei is csatlakoznak hozzánk, szóval a kettesben töltött időnek pont az ellenkezője kezd megvalósulni. A kígyók biztos nagyon érdekesek, máskor szívesen megnézném őket, de most valahogy nem...
Read moreMegtalálnak a többiek – Patrik és Maxi naplója, 59. rész
Patrik: Ahogy Maxi eltűnik az épületben, egy kezet érzek a vállamon. Iván és a többiek állnak mögöttem. – Vártunk, haver – mondja Iván, a két lány, Klaudia és Amira pedig bólogatva végigmérik Évát. – A tesómmal vagyok – terítem ki az aduászomat...
Read moreEgy együtt töltött délután – Patrik és Maxi naplója, 58. rész
Patrik: Nagyon nem akaródzik visszamennem Évához és Maxihoz, mert fogalmam sincs, hogy hogyan tovább. Szívesen velük – pontosabban Évával – tölteném a délutánt, de nem tudom, hogy hogyan kérdezzem meg, van-e kedve, különösen, hogy ezt Maxi előtt...
Read moreVilágjáró múzsa | MK bolyong (12)
Hajóimat, amikkel a tengeren közlekedem, magam építettem. Persze, volt segítségem, de én szabtam méretre a vitorlát, én csavaroztam helyére a kormánykereket, és még az árbóckosarat is nekem kellett rögzítenem. Minden, ami kézzelfogható és nyomot...
Read morePillanatképek Kolumbuszról | MK bolyong (11)
Utazásaim során nemritkán hiányát éreztem, hogy kalandjaimat megörökítsem. Persze a hajónapló, amit vezetek, pompásan alkalmas a legfontosabb emlékek és a gondolataim rögzítésére, ám megannyiszor kapóra jött volna egy-egy kép azokról a...
Read moreÉva jön – Patrik és Maxi naplója, 57. rész
Patrik: Miközben Maxival beszélgetünk, megpillantom Évát, aki egyenesen felénk tart. Érzem, ahogy elpirulok, és újra eszembe jut, hogy hogyan lehet egy táborban randira hívni egy lányt? Mit mondjak neki? Menjünk a büfébe, ahol amúgy is vagyunk?...
Read moreKívánságteljesítő | MK bolyong (10)
Azt mondták, kívánhatok valamit. A születésnapomon összegyűlt a család, vidáman énekelve elém raktak egy szép nagy feketeerdő-tortát, a kedvencemet. Becsuktam a szemem, és gondolkodás nélkül elfújtam a tucatnyi gyertyát. Engem akkor még az sem...
Read more











