Az önálló mókus nem vár mindig iránymutatásra: ha szabad kapacitása keletkezik, képes feltalálni magát, és aktívan hozzájárul a tábori élményhez. A nyári táborozás során gyakran adódnak üresnek tűnő pillanatok, amelyek valójában óriási lehetőségeket rejtenek. Meg kell jegyezni: valóban üres idő aligha létezik a táborozás alatt. Egy rögtönzött játék vagy beszélgetés, egy új koncepció mind-mind gazdagíthatja a gyerekek élményeit. Akár ottalvós táborban, akár bejárós táborban dolgozik, a jó mókus nem passzívan szemlél, hanem kezdeményezően jelen van. A szülők örömmel veszik, ha a nyári tábor nemcsak „lefoglalja” a gyerekeket, hanem valódi figyelmet és törődést nyújt a táborozóknak. Amikor a mókus feltalálja magát, egyben ahhoz is hozzájárul, hogy a csapat terhelése egyenletesebb legyen, és spontán ötletek szülessenek. A gyerekek számára azt üzeni: az idő értékes, és mindig lehet belőle valami jót kihozni. Ez az attitűd erősíti a gyerektábor élményalapú jellegét, és hozzátesz ahhoz, hogy a PT nyári táborai még emlékezetesebbek maradjanak.
SOROZAT A PT-MÓKUSOKRÓL – 2001-ben egy előre leadott hirdetéssorozatunknál elütött egy szót a nyomda: „Mókamestereket keresünk nyári táborba” helyett „Mókusmestereket keresünk…” jelent meg hetekig. Azóta a PT-táboroztató = mókus. Íme az alapvető mókustulajdonságok, amelyek előtt azóta is ujjongva tiszteleg a tábor.
Mókussorozat – 27/9. epizód














