Patrik: Ugyan a többieknek megígértem, hogy visszamegyek hozzájuk, és közösen nézzük meg a késő esti előadást, de ez a két kölyök olyannyira szerencsétlenül néz rám, hogy nincs szívem magukra hagyni őket. Viszont nem vagyok túl jártas a pszichológiában sem. Azt hiszem, ez már kiderült. Nagyon gyorsan ki kell találnom valamit, mert a helyzet egyre kínosabbá kezd válni.
– Én Patrik vagyok – nézek az ágyán görnyedt vállakkal ücsörgő fiúra. Kicsit hezitál, aztán ő is elárulja a nevét, Kornélnak hívják. Arra gondolok, hogy a két fiú már biztos váltott pár szót egymással korábban, de Lali váratlanul megszólal, és ő is bemutatkozik. Nekem meg leesik az állam, mert azért az komoly, hogy szobatársak, de még egymás nevét sem kérdezték meg eddig. Valami furcsa rosszkedvet érzek, úgyhogy leülök a szoba közepére, teljesen Kornél felé fordulva, és kérdezgetni kezdem magáról. Először akadozva, aztán egyre könnyebben válaszol. Amikor kiderül róla, hogy a tudóstáborba jött, végre Lali is megszólal.
– Én is oda szerettem volna, de ott nem ismertem senkit. Így legalább napközben a testvéremmel lehetek – vallja be, mire végre Kornél is ránéz.
– Nekem nincs tesóm – mondja halkan. Még pár percig ott maradok, de már nélkülem beszélgetnek. A mai jó cselekedet: pipa.
Maxi: Ákossal annyira könnyű beszélgetni. Annyira, hogy egy idő után már nem is görcsölök, hanem normálisan kezdem magam érezni, és ettől normálisan kezdek viselkedni. Egészen addig, míg meg nem kérdezi, hogy mennyire ragaszkodok az előadás megtekintéséhez. Gyorsan beszámolok az iskolai projektről, és biztosítom, hogy kellően tájékozott vagyok a témában.
– Akkor mit szólnál egy sétához? – kérdezi, és nyújtja felém a kezét, hogy felsegítsen. Hű! Fogalmam sincs, hogy mit szólnék egy sétához, de észrevétlenül kifújom a levegőt, és elfogadom a felém nyújtott kezet. Kicsit zavarban vagyok, amikor odasúgom Évának, hogy mi a helyzet, és még akkor is, amikor elindulunk egymás mellett a sötétben. Ákos nincs zavarban. Ugyanolyan könnyed a hangja, mint korábban, és mindenféle érdekes dolgokról beszél. Én meg azon töprengek, hogy vajon belelátok-e valamit ebbe az egészbe. Vagy ő csak azért hívott sétálni, mert elgémberedett a lába? Vagy mert valóban nem érdekli az előadás? Mert látszólag egy cseppet sincs zavarban. Most sem, miközben engem néz. Néz és vár. Kérdőn. A francba, biztos, hogy kérdezett valamit. Csak nekem gőzöm sincs arról, hogy mi lehetett az.
Lejegyezte: L. Molnár Edit
Patrik: Bejelölöm Maxit, közben viszont Iván kezd el valami videót bámulni a telefonján. Én is...
Patrik: Mondjuk, ez így nem tűnik túl konkrét tervnek, de mivel nekem eddig korábban ennyi...
Patrik: Takarodó után elég sokáig dumálunk Ivánnal. A késői időpontnak hála a telefonja egyszer sem...
Patrik: Éva, így hívják. Nem ismerek senkit a korosztályomból, akinek ez lenne a neve. Itt...
Patrik: Miután kijövök Lali és Kornél szobájából, az első gondolatom az, hogy elmegyek lefeküdni. Aztán...
Patrik: Ugyan a többieknek megígértem, hogy visszamegyek hozzájuk, és közösen nézzük meg a késő esti...
Patrik: Esti program gyanánt egy bűvész szórakoztatja a nagyérdeműt. Kétkedve ülök le a fűbe, kizárt...
Patrik: Magamban elképzelem, ahogy Lalival ketten eltöltjük a hetet, de még nem érek a gondolat...
Patrik: Hajni ámulva néz rám egy darabig, majd hirtelen felpattan. – Akkor én most –...
Patrik: Nem tudom, hogy minek a hatására, de kétszer annyit vacsorázok, mint általában. Lali mellettem...
Patrik: Természetesen mindenkinek szemet szúr, hogy egy órára eltűntem. De csak a lányok teszik szóvá...
Patrik: Amikor Maxi az órájára pillant, akkor jövök rá, hogy az indokoltnál sokkal tovább maradtam...
Patrik: Nem tudom, mióta ülhetünk Maxival a földön, és öleljük egymást abban a kitekert pózban...
Patrik: Letörlöm Maxi könnyeit. Kicsit hátrahőköl, de azután hagyja. Bár sok haszna nincs, ahogy...
Patrik: Nem emlékszem arra, hogy mikor öleltük meg egymást Maxival utoljára. Igazából abban sem vagyok...
Patrik: Maxi szemében őszinte aggodalmat látok, amiből rögtön sejtem, hogy tényleg szarul nézhetek ki. –...
Patrik: A következő fél óra nagyjából eseménytelenül telik, attól az apró momentumtól eltekintve, amikor Nándi...
Patrik: Miután a koncert véget ér, rögtön előkerül az És most mit csináljunk? kérdés...
Patrik: Hajnival és a kicsit lemaradó testvérével, Lalival kiegészülve indulunk el a koncert irányába, mivel...
Patrik: Hajni az ebéd alatt is velünk marad, és sokkal kedvesebb, mint azt gondoltam volna...
Patrik: A félbeszakadt röplabdameccs után már nem marad annyi időnk, hogy bármi másba belekezdjünk. Nándi...
Patrik: Alig kapok levegőt, amikor a szünet után felállunk a lányokkal szembe a röplabdapályára. Ezúttal...
Patrik: A meccs előtt van egy félórás szünetünk. Az árnyékba húzódunk, mert bár még csak...
Patrik: A páros bemelegítés – a közös gyakorlatok után – mindenféle játékokból áll. Hol a...
Patrik: A témavezetők egy cseppet sem örülnek a késésnek, főleg, hogy tegnap direkt a lelkünkre...
Patrik: Csak miután leülünk a választott asztalhoz a hangárban, veszem észre Maxit, aki a szomszéd...
Patrik: Nehezen kezdek bele a beszédbe, és még menet közben is hezitálok, hogy mennyit mondjak...
Patrik: Reggel valami különös zajra riadok fel. Az első pillanatban fogalmam sincs, hogy hol vagyok...
Patrik: Az Ivánnal közös szobámig menet szinte senkivel nem találkozom az épületben. Nem meglepő, még...
Patrik: A vacsora alig megy le a torkomon, pedig egy órával korábban már korgott a...
Patrik: A vacsorára már gyomorgörccsel érkezem, mert eszembe jut a délutáni rosszullétem, ami a tömegben...
Patrik: A délutánt mászkálással, nézelődéssel és dumálással töltjük. A kezemet elég hamar kihúzom Klaudia szorításából...
Patrik: A megbeszélés nem tart sokáig. Mindennap lesz valami sport, amit kipróbálhatunk, de emellett tervben...
Patrik: Csak pár percet kések, és amikor megérkezem, éppen az a téma, hogy senki ne...
Patrik: Mivel nem akarom, hogy téma legyek, így inkább nem szólok senkinek a társaságból, hanem...
Patrik: Túl sokáig nem bosszankodhatok a tesóm miatt, mert a többiek szólnak, hogy nemsokára kezdődik...
Patrik: Na jó, ezt tényleg nem hiszem el. Az őrült húgom ott ül nem messze...
Patrik: Iván végül befejezi a telefonálást, és leül mellénk. Nándi teli szájjal vigyorogva csak annyit...
Patrik: Miközben ücsörgök az asztalnál, és fél füllel hallgatom a többiek beszélgetését, feltűnik, hogy a...
Patrik: Én is sokat bírok enni, de Ivánnak a nyomába sem érek. Már percek óta...
Patrik: Az étkező a hatalmas hangár, ami annak idején tényleg hangárként funkcionált. Hiszen tulajdonképpen a...
Patrik: Már vagy fél órája téblábolok egymagam céltalanul, mikor meghallom magam mögött Iván kiáltozását. –...
Patrik: Egy ideje már lófrálunk Ivánnal, amikor csörögni kezd a telefonja. Rápillant a kijelzőre, és...
Patrik: Perceken át kedélyesen elcsevegünk Ivett-tel, Iván meglehetősen szigorú barátnőjével. Alaposan kikérdez elsősorban az ismerkedési...
Patrik: Miután leülök az ágyra, hirtelen rájövök, hogy fogalmam sincs, hogy mit kezdjek magammal. Iván...
Patrik: A szobához érve, amelyben mostantól egy héten keresztül lakni fogok, meglepődve látom, hogy az...
Patrik: Miután a két lány ellenőrizte, hogy valóban engedélyünk van a belépésre, azaz tényleg táborozni...
Patrik: A két táskával is gyorsabban érek a kapuhoz, mint a húgom. Komolyan, úgy andalog...
Patrik: Az órám szerint fél tíz van, mire megérkezünk a tábor kapujába. Maxi legalább száz...
Nyári táborok 7–17 éveseknek 1991-től. Minden táborozó gyerek, de nem minden gyerek táborozó… HOGY MI VAN!? | Summer camps for 7-17 year olds since 1991. All campers are kids, but not all kids are campers… WHAT!?