Patrik: Nagyon nem akaródzik visszamennem Évához és Maxihoz, mert fogalmam sincs, hogy hogyan tovább. Szívesen velük – pontosabban Évával – tölteném a délutánt, de nem tudom, hogy hogyan kérdezzem meg, van-e kedve, különösen, hogy ezt Maxi előtt kellene megtennem. Így, bár már rég befejeztem a beszélgetést a szüleinkkel – akik mellesleg nem voltak túl boldogok attól, hogy elfelejtettem jelentkezni –, még ácsorgok egy kicsit, és nem megyek vissza azonnal a lányokhoz. Ezt viszont nem lehet akármeddig csinálni, mert kifejezetten béna, így végül nagy levegőt véve melléjük lépek, és magamban elhatározom, hogy megkérdezem tőlük, hogy mik a terveik. Abban még igazán nincs semmi, nem? Viszont a testvérem – akinek életem során már másodszor vagyok hálás két nap alatt – időt sem hagy, és nekem szegezi a kérdést, hogy van-e kedvem velük lógni. A tálcán kínált lehetőség az utolsó, amire számítottam, ennek ellenére magam is meglepődöm, annyira gyorsan vágom rá, az igent. Maxi unottan bólint, Éva pedig halványan elmosolyodik, bár ezt csak egy pillanatra látom, mivel elfordítja a fejét. Oké, béna vagyok a nőügyekben, de elképzelhető lenne, hogy Éva akarta, hogy velük menjek?
Maxi: Patrik láthatóan fülig belezúgott a barátnőmbe. Gondolkodás nélkül él a lehetőséggel, hogy velünk tartson. Mondjuk, hogy én mit fogok csinálni a gyertyatartáson kívül, az még kérdéses, ám ezek ketten annyira bénák, hogy nem sok időm marad a magányos gondolatokra. Nekem kell elkezdeni a csevegést, hogy ne némán lépkedjünk egymás mellett. Egyik oldalamon Éva, másikon Patrik, és egyszerre érzem magam teljesen feleslegesnek és nélkülözhetetlennek is. Beszélni kezdek a témafoglalkozásokról, aztán bevonom Évát, hogy ő is meséljen a verslábairól, majd Patrikot is, hogy tájékozódjunk a sporttáborosok programjairól is. Közben dühöngök magamban, mert Évával kettesben mennyivel jobban telne a délután. De tudom, hogy nem lehetek ennyire önző. Egy idő után már csak hallgatom őket, és teljesen ledöbbent, hogy a tesóm mennyire normálisan viselkedik. És amikor a sportól beszél, akkor sem idegesítő. Nem nagyképű, nem pökhendi. Ha nem ismerném, komolyan érdekelne, amit mond. Évát is érdekli, semmi kétség. Azt hiszem, ideje lenne lelépnem.
– Beugrom a mosdóba – szólok oda nekik, de csak bólintanak. Én meg majd kitalálok magamnak valami új programot.
Lejegyezte: L. Molnár Edit
Patrik: Mire a kígyókhoz érünk, már Maxi robotikás ismerősei is csatlakoznak hozzánk, szóval a kettesben...
Patrik: Ahogy Maxi eltűnik az épületben, egy kezet érzek a vállamon. Iván és a többiek...
Patrik: Nagyon nem akaródzik visszamennem Évához és Maxihoz, mert fogalmam sincs, hogy hogyan tovább. Szívesen...
Patrik: Miközben Maxival beszélgetünk, megpillantom Évát, aki egyenesen felénk tart. Érzem, ahogy elpirulok, és újra...
Patrik: Maxival leülünk egymással szemben, és egy ideig hozzuk a szokásos formánkat. Mint a vasárnapi...
Patrik: A szünet utáni foglalkozás még szintén a capoeiráról szól. Mivel érdekel, meglepően gyorsan vége...
Patrik: A szünetben is Vikivel beszélgetek arról, hogy ő hogyan kezdte el a capoeirát, és...
Patrik: A szünet után elkezdődik a capoeirabemutató. Egy huszonéves fiú és egy hasonló korú lány...
Patrik: A szünetben Lalival és Arnolddal tartok, mivel Lali megkér rá. Először is ki kell...
Patrik: Miután túl vagyunk a bemelegítés csoportos részén, körbefordulok, hogy párt keressek magamnak. Látszólag már...
Patrik: Iván nem zavartatja magát, én viszont kezdem magam tényleg kellemetlenül érezni, hogy még egyszer...
Patrik: Bejelölöm Maxit, közben viszont Iván kezd el valami videót bámulni a telefonján. Én is...
Patrik: Mondjuk, ez így nem tűnik túl konkrét tervnek, de mivel nekem eddig korábban ennyi...
Patrik: Takarodó után elég sokáig dumálunk Ivánnal. A késői időpontnak hála a telefonja egyszer sem...
Patrik: Éva, így hívják. Nem ismerek senkit a korosztályomból, akinek ez lenne a neve. Itt...
Patrik: Miután kijövök Lali és Kornél szobájából, az első gondolatom az, hogy elmegyek lefeküdni. Aztán...
Patrik: Ugyan a többieknek megígértem, hogy visszamegyek hozzájuk, és közösen nézzük meg a késő esti...
Patrik: Esti program gyanánt egy bűvész szórakoztatja a nagyérdeműt. Kétkedve ülök le a fűbe, kizárt...
Patrik: Magamban elképzelem, ahogy Lalival ketten eltöltjük a hetet, de még nem érek a gondolat...
Patrik: Hajni ámulva néz rám egy darabig, majd hirtelen felpattan. – Akkor én most –...
Patrik: Nem tudom, hogy minek a hatására, de kétszer annyit vacsorázok, mint általában. Lali mellettem...
Patrik: Természetesen mindenkinek szemet szúr, hogy egy órára eltűntem. De csak a lányok teszik szóvá...
Patrik: Amikor Maxi az órájára pillant, akkor jövök rá, hogy az indokoltnál sokkal tovább maradtam...
Patrik: Nem tudom, mióta ülhetünk Maxival a földön, és öleljük egymást abban a kitekert pózban...
Patrik: Letörlöm Maxi könnyeit. Kicsit hátrahőköl, de azután hagyja. Bár sok haszna nincs, ahogy...
Patrik: Nem emlékszem arra, hogy mikor öleltük meg egymást Maxival utoljára. Igazából abban sem vagyok...
Patrik: Maxi szemében őszinte aggodalmat látok, amiből rögtön sejtem, hogy tényleg szarul nézhetek ki. –...
Patrik: A következő fél óra nagyjából eseménytelenül telik, attól az apró momentumtól eltekintve, amikor Nándi...
Patrik: Miután a koncert véget ér, rögtön előkerül az És most mit csináljunk? kérdés...
Patrik: Hajnival és a kicsit lemaradó testvérével, Lalival kiegészülve indulunk el a koncert irányába, mivel...
Patrik: Hajni az ebéd alatt is velünk marad, és sokkal kedvesebb, mint azt gondoltam volna...
Patrik: A félbeszakadt röplabdameccs után már nem marad annyi időnk, hogy bármi másba belekezdjünk. Nándi...
Patrik: Alig kapok levegőt, amikor a szünet után felállunk a lányokkal szembe a röplabdapályára. Ezúttal...
Patrik: A meccs előtt van egy félórás szünetünk. Az árnyékba húzódunk, mert bár még csak...
Patrik: A páros bemelegítés – a közös gyakorlatok után – mindenféle játékokból áll. Hol a...
Patrik: A témavezetők egy cseppet sem örülnek a késésnek, főleg, hogy tegnap direkt a lelkünkre...
Patrik: Csak miután leülünk a választott asztalhoz a hangárban, veszem észre Maxit, aki a szomszéd...
Patrik: Nehezen kezdek bele a beszédbe, és még menet közben is hezitálok, hogy mennyit mondjak...
Patrik: Reggel valami különös zajra riadok fel. Az első pillanatban fogalmam sincs, hogy hol vagyok...
Patrik: Az Ivánnal közös szobámig menet szinte senkivel nem találkozom az épületben. Nem meglepő, még...
Patrik: A vacsora alig megy le a torkomon, pedig egy órával korábban már korgott a...
Patrik: A vacsorára már gyomorgörccsel érkezem, mert eszembe jut a délutáni rosszullétem, ami a tömegben...
Patrik: A délutánt mászkálással, nézelődéssel és dumálással töltjük. A kezemet elég hamar kihúzom Klaudia szorításából...
Patrik: A megbeszélés nem tart sokáig. Mindennap lesz valami sport, amit kipróbálhatunk, de emellett tervben...
Patrik: Csak pár percet kések, és amikor megérkezem, éppen az a téma, hogy senki ne...
Patrik: Mivel nem akarom, hogy téma legyek, így inkább nem szólok senkinek a társaságból, hanem...
Patrik: Túl sokáig nem bosszankodhatok a tesóm miatt, mert a többiek szólnak, hogy nemsokára kezdődik...
Patrik: Na jó, ezt tényleg nem hiszem el. Az őrült húgom ott ül nem messze...
Patrik: Iván végül befejezi a telefonálást, és leül mellénk. Nándi teli szájjal vigyorogva csak annyit...
Patrik: Miközben ücsörgök az asztalnál, és fél füllel hallgatom a többiek beszélgetését, feltűnik, hogy a...
Patrik: Én is sokat bírok enni, de Ivánnak a nyomába sem érek. Már percek óta...
Patrik: Az étkező a hatalmas hangár, ami annak idején tényleg hangárként funkcionált. Hiszen tulajdonképpen a...
Patrik: Már vagy fél órája téblábolok egymagam céltalanul, mikor meghallom magam mögött Iván kiáltozását. –...
Patrik: Egy ideje már lófrálunk Ivánnal, amikor csörögni kezd a telefonja. Rápillant a kijelzőre, és...
Patrik: Perceken át kedélyesen elcsevegünk Ivett-tel, Iván meglehetősen szigorú barátnőjével. Alaposan kikérdez elsősorban az ismerkedési...
Patrik: Miután leülök az ágyra, hirtelen rájövök, hogy fogalmam sincs, hogy mit kezdjek magammal. Iván...
Patrik: A szobához érve, amelyben mostantól egy héten keresztül lakni fogok, meglepődve látom, hogy az...
Patrik: Miután a két lány ellenőrizte, hogy valóban engedélyünk van a belépésre, azaz tényleg táborozni...
Patrik: A két táskával is gyorsabban érek a kapuhoz, mint a húgom. Komolyan, úgy andalog...
Patrik: Az órám szerint fél tíz van, mire megérkezünk a tábor kapujába. Maxi legalább száz...
Nyári táborok 7–17 éveseknek 1991-től. Minden táborozó gyerek, de nem minden gyerek táborozó… HOGY MI VAN!? | Summer camps for 7-17 year olds since 1991. All campers are kids, but not all kids are campers… WHAT!?