Patrik: A szünet után elkezdődik a capoeirabemutató. Egy huszonéves fiú és egy hasonló korú lány tartja. Látszólag mindketten nagyon könnyeden mozognak, ennek ellenére biztos vagyok abban, hogy a mozdulataik felét nem tudnám megcsinálni. A bemutató után mesélnek nekünk a sport történetéről, a brazíliai rabszolgákról, arról, hogy a rabszolgaság eltörlése után hogyan vált a capoeiraisták jelentős része bűnözővé, hogyan nyílt meg az első capoeiraiskola, és hogy a capoeira hogyan vált Brazíliában nemzeti sporttá. A hely, ahol mozognak a roda, e körül pedig ott állnak a nézők és a zenészek, mivel a zene elmaradhatatlan eleme ennek a sportnak, ami tulajdonképpen tánc- és harcművészet. Majd ezután elkezdtünk beszélgetni a különböző mozdulatokról. Mivel ez egy sporttábor, így jellemzően mindenki sportol valamit a táboron kívül is. Többen vannak itt küzdősportos gyakorlattal, azonban a capoeira nagyon más, mint a többi. Persze fontos alapja, hogy tudjunk kézen állni, cigánykerekezni, meg hasonlók, de aztán ezek összehangolása a lassú, elnyújtott mozdulatokkal sokkal nehezebb, mint amilyennek látszik. A szünetig nagyon gyorsan eltelt az idő, én pedig egyre jobban ráéreztem erre a sportra. Nem is emlékszem, hogy mikor okozott ekkora sikerélményt valami mostanában. De nemcsak én éreztem jónak magam, a capoeirás lány, Viki is odajött hozzám, és azt mondta, hogy szerinte érdemes lenne ezzel foglalkoznom, mert szépek a mozdulataim.
Maxi: A szünet után Roland leül mellém, és belenéz a kódomba. Érdekes dolgokat mond, megfogadom a tanácsát. Sokáig mellettem marad, algoritmusokról meg kódolásról beszélgetünk. A táboron kívül nagyon kevés ember van, akivel ezeket a dolgokat meg tudnám vitatni, így leginkább autodidakta módon képzem magam. Jó, hogy most ennyien vannak körülöttem, akiknek ugyanaz érdekes, és még jobban is értenek hozzá nálam. Márti és Léna, akik eddig olyan távolságtartók voltak, most átülnek mellénk. Kíváncsiak, hogy Rolanddal miről beszélgetünk. Lénát még biztos nem hallottam korábban a köszönéseken kívül beszélni, és most meglep azzal, hogy mennyi mindent tud. Amikor Roland feláll mellőlünk, mert vége a foglalkozásnak, Léna és Márti nem vonulnak külön, ahogy eddig minden alkalommal, hanem ott maradnak velem beszélgetni. Megtudom róluk, hogy osztálytársak, és azt is, hogy informatika tagozatra járnak mindketten, délutánonként pedig robotikaszakkörre. Még nem találkoztam lánnyal, aki ennyire jártas lenne a témában. Utólag bevallom, róluk sem gondoltam volna, még így sem, hogy ugyanabba a táborba jelentkeztünk. Mint kiderül, ők is hasonlóan éreztek velem kapcsolatban.
Lejegyezte: L. Molnár Edit
Patrik: A szünetben is Vikivel beszélgetek arról, hogy ő hogyan kezdte el a capoeirát, és...
Patrik: A szünet után elkezdődik a capoeirabemutató. Egy huszonéves fiú és egy hasonló korú lány...
Patrik: Bejelölöm Maxit, közben viszont Iván kezd el valami videót bámulni a telefonján. Én is...
Patrik: Mondjuk, ez így nem tűnik túl konkrét tervnek, de mivel nekem eddig korábban ennyi...
Patrik: Takarodó után elég sokáig dumálunk Ivánnal. A késői időpontnak hála a telefonja egyszer sem...
Patrik: Éva, így hívják. Nem ismerek senkit a korosztályomból, akinek ez lenne a neve. Itt...
Patrik: Miután kijövök Lali és Kornél szobájából, az első gondolatom az, hogy elmegyek lefeküdni. Aztán...
Patrik: Ugyan a többieknek megígértem, hogy visszamegyek hozzájuk, és közösen nézzük meg a késő esti...
Patrik: Esti program gyanánt egy bűvész szórakoztatja a nagyérdeműt. Kétkedve ülök le a fűbe, kizárt...
Patrik: Magamban elképzelem, ahogy Lalival ketten eltöltjük a hetet, de még nem érek a gondolat...
Patrik: Hajni ámulva néz rám egy darabig, majd hirtelen felpattan. – Akkor én most –...
Patrik: Nem tudom, hogy minek a hatására, de kétszer annyit vacsorázok, mint általában. Lali mellettem...
Patrik: Természetesen mindenkinek szemet szúr, hogy egy órára eltűntem. De csak a lányok teszik szóvá...
Patrik: Amikor Maxi az órájára pillant, akkor jövök rá, hogy az indokoltnál sokkal tovább maradtam...
Patrik: Nem tudom, mióta ülhetünk Maxival a földön, és öleljük egymást abban a kitekert pózban...
Patrik: Letörlöm Maxi könnyeit. Kicsit hátrahőköl, de azután hagyja. Bár sok haszna nincs, ahogy...
Patrik: Nem emlékszem arra, hogy mikor öleltük meg egymást Maxival utoljára. Igazából abban sem vagyok...
Patrik: Maxi szemében őszinte aggodalmat látok, amiből rögtön sejtem, hogy tényleg szarul nézhetek ki. –...
Patrik: A következő fél óra nagyjából eseménytelenül telik, attól az apró momentumtól eltekintve, amikor Nándi...
Patrik: Miután a koncert véget ér, rögtön előkerül az És most mit csináljunk? kérdés...
Patrik: Hajnival és a kicsit lemaradó testvérével, Lalival kiegészülve indulunk el a koncert irányába, mivel...
Patrik: Hajni az ebéd alatt is velünk marad, és sokkal kedvesebb, mint azt gondoltam volna...
Patrik: A félbeszakadt röplabdameccs után már nem marad annyi időnk, hogy bármi másba belekezdjünk. Nándi...
Patrik: Alig kapok levegőt, amikor a szünet után felállunk a lányokkal szembe a röplabdapályára. Ezúttal...
Patrik: A meccs előtt van egy félórás szünetünk. Az árnyékba húzódunk, mert bár még csak...
Patrik: A páros bemelegítés – a közös gyakorlatok után – mindenféle játékokból áll. Hol a...
Patrik: A témavezetők egy cseppet sem örülnek a késésnek, főleg, hogy tegnap direkt a lelkünkre...
Patrik: Csak miután leülünk a választott asztalhoz a hangárban, veszem észre Maxit, aki a szomszéd...
Patrik: Nehezen kezdek bele a beszédbe, és még menet közben is hezitálok, hogy mennyit mondjak...
Patrik: Reggel valami különös zajra riadok fel. Az első pillanatban fogalmam sincs, hogy hol vagyok...
Patrik: Az Ivánnal közös szobámig menet szinte senkivel nem találkozom az épületben. Nem meglepő, még...
Patrik: A vacsora alig megy le a torkomon, pedig egy órával korábban már korgott a...
Patrik: A vacsorára már gyomorgörccsel érkezem, mert eszembe jut a délutáni rosszullétem, ami a tömegben...
Patrik: A délutánt mászkálással, nézelődéssel és dumálással töltjük. A kezemet elég hamar kihúzom Klaudia szorításából...
Patrik: A megbeszélés nem tart sokáig. Mindennap lesz valami sport, amit kipróbálhatunk, de emellett tervben...
Patrik: Csak pár percet kések, és amikor megérkezem, éppen az a téma, hogy senki ne...
Patrik: Mivel nem akarom, hogy téma legyek, így inkább nem szólok senkinek a társaságból, hanem...
Patrik: Túl sokáig nem bosszankodhatok a tesóm miatt, mert a többiek szólnak, hogy nemsokára kezdődik...
Patrik: Na jó, ezt tényleg nem hiszem el. Az őrült húgom ott ül nem messze...
Patrik: Iván végül befejezi a telefonálást, és leül mellénk. Nándi teli szájjal vigyorogva csak annyit...
Patrik: Miközben ücsörgök az asztalnál, és fél füllel hallgatom a többiek beszélgetését, feltűnik, hogy a...
Patrik: Én is sokat bírok enni, de Ivánnak a nyomába sem érek. Már percek óta...
Patrik: Az étkező a hatalmas hangár, ami annak idején tényleg hangárként funkcionált. Hiszen tulajdonképpen a...
Patrik: Már vagy fél órája téblábolok egymagam céltalanul, mikor meghallom magam mögött Iván kiáltozását. –...
Patrik: Egy ideje már lófrálunk Ivánnal, amikor csörögni kezd a telefonja. Rápillant a kijelzőre, és...
Patrik: Perceken át kedélyesen elcsevegünk Ivett-tel, Iván meglehetősen szigorú barátnőjével. Alaposan kikérdez elsősorban az ismerkedési...
Patrik: Miután leülök az ágyra, hirtelen rájövök, hogy fogalmam sincs, hogy mit kezdjek magammal. Iván...
Patrik: A szobához érve, amelyben mostantól egy héten keresztül lakni fogok, meglepődve látom, hogy az...
Patrik: Miután a két lány ellenőrizte, hogy valóban engedélyünk van a belépésre, azaz tényleg táborozni...
Patrik: A két táskával is gyorsabban érek a kapuhoz, mint a húgom. Komolyan, úgy andalog...
Patrik: Az órám szerint fél tíz van, mire megérkezünk a tábor kapujába. Maxi legalább száz...
Nyári táborok 7–17 éveseknek 1991-től. Minden táborozó gyerek, de nem minden gyerek táborozó… HOGY MI VAN!? | Summer camps for 7-17 year olds since 1991. All campers are kids, but not all kids are campers… WHAT!?