Patrik: Iván nem zavartatja magát, én viszont kezdem magam tényleg kellemetlenül érezni, hogy még egyszer sem sikerült időben odaérnem. Arnold, az egyik témavezető csak int a szemével, amikor megérkezünk, de nem szól semmit, mert éppen Dóri, a másik témavezető foglalja össze, hogy mi várhat a mai napon. A bemelegítés után vendég érkezik, és a mai nap a capoeiráról fog szólni. Túl sokat nem tudok róla, de a lányok elég lelkesen reagálnak. Közben a szemeimmel felmérem a helyzetet, Lali egyben, látszólag nem szenvedett el tegnap óta különösebb traumát sem, legalábbis külső nyomai nincsenek. Kettővel mellette a nővére áll, sokkal kipihentebb arccal, mint tegnap. Neki, gondolom, jót tett az öccse nélkül töltött idő. Rám mosolyog, aztán visszafordítja a fejét Dóri felé.
– Akkor a késők kedvéért – bök oda egyet Iván és felém a tématanár – a bemelegítést csapatosan kezdjük, aztán párokban folytatjuk.
Majd megkér mindenkit, hogy álljon úgy, hogy kényelmesen elférjen kinyújtott karokkal is, és megmutatja az első bemelegítő gyakorlatot.
Maxi: Miután finoman kitessékelnek a hangár területéről, lassan andalogni kezdek a robotikaterem irányába. Érdekes, hogy mennyire más a tábor ilyenkor, amikor már mindenki a foglalkozáson van, ami tíz perce elkezdődött. Kicsit bűntudatom van, mert nem tartom okénak a többiekkel szemben, hogy ne legyek ott időben, de annyi minden kavarog bennem, hogy muszáj kicsit rendszereznem a gondolataimat. A mosdó útba esik, megmosom az arcom, és ellenőrzöm, hogy nem maradt-e mák a fogaim között a reggeli mákos patkóból. Az ajtón kilépve a már többször látott kissrácba ütközöm, aki most nem kérdez semmit, csak nézelődve elsiet mellettem. Vajon hol lehet a cilindere? Aztán nagy levegőt veszek, és sietve elindulok a robotikaterem irányába. Roland az ajtóban áll, mosolyogva fogad:
– De jó, hogy itt vagy, Maxi! – én meg még vacakabbul érzem magam a kedvességétől. A többiek közül néhányan felnéznek, köszöntenek. Ákos integet, hogy üljek mellé, ott van egy szabad hely. Nem akarok sokáig töprengeni, így elindulok az irányába. Nem veszek levegőt, mert tudom, milyen hatással van rám az illata. Habár ezt nem tudom órákon keresztül csinálni, de egy bő egy percig igen. Addig meg hátrasorolok minden mást a robotika mögé. Hiszen azért vagyok itt, nem másért.
Lejegyezte: L. Molnár Edit
Patrik: Bejelölöm Maxit, közben viszont Iván kezd el valami videót bámulni a telefonján. Én is...
Patrik: Mondjuk, ez így nem tűnik túl konkrét tervnek, de mivel nekem eddig korábban ennyi...
Patrik: Takarodó után elég sokáig dumálunk Ivánnal. A késői időpontnak hála a telefonja egyszer sem...
Patrik: Éva, így hívják. Nem ismerek senkit a korosztályomból, akinek ez lenne a neve. Itt...
Patrik: Miután kijövök Lali és Kornél szobájából, az első gondolatom az, hogy elmegyek lefeküdni. Aztán...
Patrik: Ugyan a többieknek megígértem, hogy visszamegyek hozzájuk, és közösen nézzük meg a késő esti...
Patrik: Esti program gyanánt egy bűvész szórakoztatja a nagyérdeműt. Kétkedve ülök le a fűbe, kizárt...
Patrik: Magamban elképzelem, ahogy Lalival ketten eltöltjük a hetet, de még nem érek a gondolat...
Patrik: Hajni ámulva néz rám egy darabig, majd hirtelen felpattan. – Akkor én most –...
Patrik: Nem tudom, hogy minek a hatására, de kétszer annyit vacsorázok, mint általában. Lali mellettem...
Patrik: Természetesen mindenkinek szemet szúr, hogy egy órára eltűntem. De csak a lányok teszik szóvá...
Patrik: Amikor Maxi az órájára pillant, akkor jövök rá, hogy az indokoltnál sokkal tovább maradtam...
Patrik: Nem tudom, mióta ülhetünk Maxival a földön, és öleljük egymást abban a kitekert pózban...
Patrik: Letörlöm Maxi könnyeit. Kicsit hátrahőköl, de azután hagyja. Bár sok haszna nincs, ahogy...
Patrik: Nem emlékszem arra, hogy mikor öleltük meg egymást Maxival utoljára. Igazából abban sem vagyok...
Patrik: Maxi szemében őszinte aggodalmat látok, amiből rögtön sejtem, hogy tényleg szarul nézhetek ki. –...
Patrik: A következő fél óra nagyjából eseménytelenül telik, attól az apró momentumtól eltekintve, amikor Nándi...
Patrik: Miután a koncert véget ér, rögtön előkerül az És most mit csináljunk? kérdés...
Patrik: Hajnival és a kicsit lemaradó testvérével, Lalival kiegészülve indulunk el a koncert irányába, mivel...
Patrik: Hajni az ebéd alatt is velünk marad, és sokkal kedvesebb, mint azt gondoltam volna...
Patrik: A félbeszakadt röplabdameccs után már nem marad annyi időnk, hogy bármi másba belekezdjünk. Nándi...
Patrik: Alig kapok levegőt, amikor a szünet után felállunk a lányokkal szembe a röplabdapályára. Ezúttal...
Patrik: A meccs előtt van egy félórás szünetünk. Az árnyékba húzódunk, mert bár még csak...
Patrik: A páros bemelegítés – a közös gyakorlatok után – mindenféle játékokból áll. Hol a...
Patrik: A témavezetők egy cseppet sem örülnek a késésnek, főleg, hogy tegnap direkt a lelkünkre...
Patrik: Csak miután leülünk a választott asztalhoz a hangárban, veszem észre Maxit, aki a szomszéd...
Patrik: Nehezen kezdek bele a beszédbe, és még menet közben is hezitálok, hogy mennyit mondjak...
Patrik: Reggel valami különös zajra riadok fel. Az első pillanatban fogalmam sincs, hogy hol vagyok...
Patrik: Az Ivánnal közös szobámig menet szinte senkivel nem találkozom az épületben. Nem meglepő, még...
Patrik: A vacsora alig megy le a torkomon, pedig egy órával korábban már korgott a...
Patrik: A vacsorára már gyomorgörccsel érkezem, mert eszembe jut a délutáni rosszullétem, ami a tömegben...
Patrik: A délutánt mászkálással, nézelődéssel és dumálással töltjük. A kezemet elég hamar kihúzom Klaudia szorításából...
Patrik: A megbeszélés nem tart sokáig. Mindennap lesz valami sport, amit kipróbálhatunk, de emellett tervben...
Patrik: Csak pár percet kések, és amikor megérkezem, éppen az a téma, hogy senki ne...
Patrik: Mivel nem akarom, hogy téma legyek, így inkább nem szólok senkinek a társaságból, hanem...
Patrik: Túl sokáig nem bosszankodhatok a tesóm miatt, mert a többiek szólnak, hogy nemsokára kezdődik...
Patrik: Na jó, ezt tényleg nem hiszem el. Az őrült húgom ott ül nem messze...
Patrik: Iván végül befejezi a telefonálást, és leül mellénk. Nándi teli szájjal vigyorogva csak annyit...
Patrik: Miközben ücsörgök az asztalnál, és fél füllel hallgatom a többiek beszélgetését, feltűnik, hogy a...
Patrik: Én is sokat bírok enni, de Ivánnak a nyomába sem érek. Már percek óta...
Patrik: Az étkező a hatalmas hangár, ami annak idején tényleg hangárként funkcionált. Hiszen tulajdonképpen a...
Patrik: Már vagy fél órája téblábolok egymagam céltalanul, mikor meghallom magam mögött Iván kiáltozását. –...
Patrik: Egy ideje már lófrálunk Ivánnal, amikor csörögni kezd a telefonja. Rápillant a kijelzőre, és...
Patrik: Perceken át kedélyesen elcsevegünk Ivett-tel, Iván meglehetősen szigorú barátnőjével. Alaposan kikérdez elsősorban az ismerkedési...
Patrik: Miután leülök az ágyra, hirtelen rájövök, hogy fogalmam sincs, hogy mit kezdjek magammal. Iván...
Patrik: A szobához érve, amelyben mostantól egy héten keresztül lakni fogok, meglepődve látom, hogy az...
Patrik: Miután a két lány ellenőrizte, hogy valóban engedélyünk van a belépésre, azaz tényleg táborozni...
Patrik: A két táskával is gyorsabban érek a kapuhoz, mint a húgom. Komolyan, úgy andalog...
Patrik: Az órám szerint fél tíz van, mire megérkezünk a tábor kapujába. Maxi legalább száz...
Nyári táborok 7–17 éveseknek 1991-től. Minden táborozó gyerek, de nem minden gyerek táborozó… HOGY MI VAN!? | Summer camps for 7-17 year olds since 1991. All campers are kids, but not all kids are campers… WHAT!?